Margit néni 75 éves, Szegeden született. Szülei szegények voltak, édesapja vasutas, édesanyja háztartásbeliként nevelte őt és hat testvérét. Az általános iskola után bolti eladónak tanult, abban dolgozott egy időben, majd az Állami Gazdaságban és a Szegedi Ruhagyárban. Férjhez ment, de mire a gyermeke megszületett, a férje elhagyta, elköltözött. Fia, Tamás is segít neki, amennyire tud, de nagyon nagy szükség lenne a külső segítségre is.
A Deményista Mentor Klub által gyűjtött összegből egy nagyobb teljesítményű hidrofort igyekszünk neki beszerezni, hogy ne kelljen a fúrt kútból kézzel pumpálnia a vizet, illetve szüksége lenne egy aluminium létrára is.
Amire ezen kívül szüksége lenne:
- tartós élelmiszer,
- tisztítószerek,
- tisztálkodó szerek,
- vitaminok.
A néni koordinátorának elérhetőségét az eszkulap2016@gmail.com e-mail címen tudjátok kikérni, ha segíteni szeretnétek neki.
Zsófi mama 64 éves. Édesapja állatgondozó volt, az édesanyja háztartásbeli. Három testvérével nőtt fel, nagyon szegény körülmények között, az egész életük a fizikai munkára épült. Ebből fakadóan az általános iskolai tanulmányait sem tudta befejezni, mert segítenie kellett a szüleinek. Szakmát nem tanult, az egész életére rányomta a bélyegét ez a korai kimaradás. A Mezőkertben dolgozott zöldségfelvásárlóként, majd a Bácsalmási TSZ-ben helyezkedett el. Nyugdíjba a helyi önkormányzattló ment.
Pécsi Anikó az Örs vezér téri aluljáróban gyűjtöget. Sajnos van neki mire, mivel öregségére nem csak egyedül maradt, hanem egy rossz hitelkonstrukció miatt a házát is viszi a bank a kilakoltatási moratóriumot követően. Elsődlegesen a hitelének rendezésével kapcsolatban szeretne segítséget kapni, az lenne a legnagyobb hozzájárulás, mert ráadásul nem csak idős, hanem súlyosan látássérült, nagyon minimálisan érzékel bármit a külvilágból.
Anna néni gégedaganat miatt gégemetszésen esett át, így beszélni nem tud, a vele való kommunikáció nagyon nehéz. Ő pedig a saját magányába van zárva még ezáltal is. Egy felújításra szoruló, komfort nélküli tanyán él Bács-Kiskun megyében. A tanya annyira leromlott állapotú, hogy októberben egy eletromos zárlat miatt kigyulladt, de szerencséjére éppen ott volt nála a fia, aki ki tudta hívni a tűzoltókat. Ő még azt sem tudta volna megtenni. Biztosítása nem volt.. A ház helyiségeinek a falai a tűz miatt kormosak, egy tisztasági meszelés nagyon sokat jelentene, de ez már nem fog beleférni Anna néni lehetőségeibe. A házban a villanyvezetéket is át kellene húzni, hogy újra legyen áram. A bútorok kopottak, régiek.
A Deményista Mentor Klub által összegyűjtött pénzbeli adományokból tüzifát és egy kis szenet fogunk számára rendelni, hogy a téli időszakban legalább egy kis meleg legyen az otthonában.
Nem iszik, nem dohányzik. Viccesen megjegyzi, hogyha telne rá, akkor is túl messze lenne, ahol meg tudná ezeket venni. Egyetlen szórakozása a rádiózás, semmi mást nem is tud csinálni a sötétben, hiszen a házban, amelyben él, nincs víz, nincs villany és gáz sincs. Az épület eleve nagyon rossz állapotú, mindössze egy szoba-konyha. A nádtető beázik, erre fóliát húztak. A bútorok kopottak, régiek. A megközelítése is nehézkes, csak földúton érhető el. Még ez a romos épület sem a sajátja, szívességi lakáshasználó lett, amikor a saját tanyája összedőlt.
Élettársa elhunyt, azóta egyedül él. Gyermeke nem született, családi támasza, szomszédja nincs. Magányos, szerény, egyszerű, visszahúzódó természetű ember. A településre nagyon ritkán jár be, akkor bekerékpározik. Igyekszik a szinte semmi jövedelméből kigazdálkodni az életét, a téli időszakban ez egyre nehezebben sikerül.
Juliska néni a kunsági tanyavilágban él, mindig is ott élt. 90 éves. Két fiúgyermeke született, de az egyik már nem él, a másik nem látogatja, valahol Budapesten él a néni elmondása szerint. Két fiúunokája évente egy-két alkalommal látogatják meg, de segíteni ők sem nagyon tudnak. Szomszédja nincs, egyedül él. Kimozdulni csak úgy tud, ha autót fogad, mert a tanyája a településtől messzebre fekszik, csak földes úton közelíthető meg.
Tanyája szoba-konyhás. Villany van, víz nincs. Fával fűt, ezt már a nyáron elkezdi pár mázsánként megvásárolni, a hogy ki tudja nyomorgatni a nyugdíjából. Szeretne beszélgetni, de nincs neki kivel, így rádiót hallgat, tévét nem igen néz. Újságot olvas, ha valaki visz neki, rejtvény fejteni is szeret. Idősek otthonába menni nem szeretne, így reménykedik abban, hogy a Jóisten ad neki erőt ahhoz, hogy ne szoruljon ápolásra élete múlásáig.
Imádja az állatokat, macskái vannak, korábban egy őzikét is felnevelt, akit gyermekeként gondozott. Sajnos az őzet kutyatámadás érte, ezt pedig nem érte túl. Juliska néni azóta emlegeti, nagyon kötődött hozzá, hiszen kora ellenére cumisüvegből nevelte fel úgy, hogy a tejért naponta el kellett mennie.
Etus néni és családja 1992 augusztusában érkezett Magyarországra az akkori Jugoszláviából. Háború volt, férjével és kislányával nem nagyon maradt más választása. Felnőtt gyermekei Szabadkán és környékén maradtak, nekik akkorra már saját családjuk volt, nem akartak elköltözni. Azóta sajnos a kapcsolat is nagyon gyenge, segíteni pedig nem is tudnának Etus néninek.
Csikéria neve biztosan nem cseng ismerősen szinte senkinek, pedig Magyarországon van. Bács-Kiskun megye déli részén, egészen a szerb határ közelében. Csendes, a lehetőségektől eleve elzárt, hatszáz főt számláló község. Etus néni ott él.
Bár a helyzete kilátástalan, nem panaszkodik, nem is nagyon kér. Ez a legszívet szorítóbb ebben az egészben: van fedél a feje felett, ha egyszerűen is, de van mit ennie, és bár fázik, de arra való a ruha, hogy az ember felvegye... Ezek a gondolatok a mai kor emberének már idegenül hangzanak, mi mindent akarunk és azonnal, jó eséllyel több ételmaradékot dobunk ki ezért vagy azért, mint amennyiből ez az asszony az egész hónapját biztosítja...
A Soroksáron él Magdi néni, és bár a körülményeit illetően rászorul a segítségre, de az őt ajánló koordinátora első megkeresésére nemet mondott. Nem akart szerepelni, bohócot csinálni magából, hogy aztán meg ott álljon továbbra is a nyomorában. Aztán az első adományokról való beszámoló megengedőbbé tette, de még most is szkeptikus. Sokan kihasználták, becsapták már az évek során, ahogy a hozzá hasonló időseket szokták, így a bizalmatlansága érthető. Nem is szeretne maga körül nagy felhajtást, mert fél az idegenektől.
Munkás éveiben egy gyárban dolgozott, nehéz fizikai munkát végzett 28 éven át. Jelenleg 65 éves, rokkant nyugdíjas. A férje meghalt, gyermekük nem született. Egyedül él két mentett kutyájával, Fricivel és Fügével, és lakik még velük két cica is. Az állatok mindent megkapnak, együtt is alszanak. Amikor van pénze, megveszi a kutyáknak, macskáknak a konzerveket, tápokat, hogy azoknak biztosan legyen ellátásuk, még akkor is, ha ő nem eszik. A kert végében, egy külön elkerített részen nyugszanak korábbi kedvencei. Magdi néninek fontosak az állatai, ők képezik a családját.
Nagyobb támogatásként tüzifát kért, ezt igyekszünk neki mielőbb megrendelni, és a Deményista Mentor Klub által összegyűjtött adományokból rendezni.
Ági néninek hívják, pedig nem ez a neve, de a környéken így ismerik a Práter utcában élő hölgyet. Három gyermeke van és 6 unokája, de a családja nem tudja támogatni, ők sem élnek jó körülmények között. Ági 30 éve leszázalékolt nyugdíjas, 75%-os rokkant és fogyatékkal él, így munkát végezni nem tud. Amíg egy kicsi ereje volt, besegített itt-ott pár órákat, mert a nyugdíjából nem tud kijönni. Férje évekkel ezelőtt egyik napról a másikra eltűnt, nem is jelentkezett többet, évek óta nem is hallott felőle.
A Deményista Mentor Klub decemberben a rászoruló idős embereket támogatja. Még nem késő beszállni. Minden forint jó célt szolgál majd, akkor is, ha egy-egy adományt csak az ünnepek után vagy akár januárban tudunk majd csak intézni.
Sárközi Mária 63 éves. Egy gyönyörű településen él, Tahitótfaluban,decens szegénységben. Önfenntartó, ebben a kinti kemencéjében kiégetett agyag tárgyak segítik, ebből tud egyet-egyet eladni. Mindene a 8 éves pulija, Bogáncs, és van öt befogadott cicája is: Manci, Rozi, Picúr, Blacky és Bandi. A nőstények ivartalanítottak, de oltásuk sajnos nincs. Bogáncs főleg konzervet eszik, a cicák vegyesen: tápot és tasakost is. 
Máriának nincs családja, egyetlen testvérével korábban megromlott a viszonyuk, nem tartják a kapcsolatot. Férje, gyermeke nincs, így senkire nem számíthat. Megszokta már, abból gazdálkodik, ami adódik, pedig pár tízezer forintja jut csak magukra egy hónapban. Most is elsődlegesen az állatainak kért, pedig ha az öregdiákok egyesületétől nem kapott volna 10 mázsa fát, nem lenne mivel fűtenie. Ez sem lesz elég a tél végéig. 
Az áram feltöltős, akkor van, ha ki tudja fizetni. A kemence miatt fontos, hogy legyen, mert ha már korongozni sem tud, akkor nem tud talpon maradni. Ha az állatok ellátása után marad még a ráeső keretből valamennyi, abból az áramszámlájára töltünk majd fel.
Amit adományként szívesen fogadna: