Eszkuláp Egyesület: történéseink

Eszkuláp Egyesület: történéseink

8 x CTRL S, avagy mentés nyolcszor

2017. szeptember 11. - ertetlenno

Nyolc. Nyolc kutyának adtunk a héten új esélyt úgy, hogy ebből... Nos, ebből hármat terveztünk. Aztán az élet olyan dolgokat sodor az ember elé, amelyekre felelősen, de mégis szívvel valami választ kell, hogy adjon, és most ez történt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a létszámunk megint csúcsra járt, úgyhogy ahogy már lenni szokott, az elkövetkezendő időkben ismét erősebben kell az örökbeadásokra koncentrálnunk.

Az újfehértói gyepmesteri telep nem szerencsés földrajzi és társadalmi elhelyezkedését illetően, mert a folyamatos teltház és meggyötört kutyák ellentételezéseként nincs helyi szervezet, aki a telepen fotózna, onnan mentené a kutyákat, a telepet a nyíregyházi PCAS csapata próbálja menedzselni. Sok a bekerülő, kevesebb a kikerülő, ha úgy alakul, lehet altatás. Egy kutyát terveztünk, hogy segítsünk, de mivel volt kenneltársa, így lett belőle kettő.

ujfehertoi_gyepi_rongyi_totya_zsemi_manda_kicsi.jpgTotyának neveztük el a tacskó ősöket is felmutató keverék szukát, aki több általunk ismert kutyára is emlékeztet ezért vagy azért. Félénk, kicsi, tökéletesen jellegtelen és így egyben maximálisan esélytelen is, pont az a kutya, aki funkcionálisan sem fogja belopni magát senkinek a vágyaiba, egyszerűen nem való semmire.

Rongyi, a fiatal puli keverék szeleburdi, de kedves, lelkes, megfelelni akaró, de az előéletében magas iskolai képzést biztosan nem kapott kan kutya. Ő kenneltársi becsületből jöhetett el, így akkor egy kennelt ki is ürítettünk, hogy azzal a telep gazdálkodni tudjon, és így talán megmentve pár olyan kutya életét, akiket a helyhiánynál elsőként altattak volna el.

A szállításban a PCAS segített, velük egyeztettünk akkor is, amikor ketrecekbe tették őket. Kiderült, hogy senki másra nem érkezett felajánlás, nincsenek örökbefogadók vagy átvevő szervezetek, a telepen pedig túl sok a kutya... A fenébe! Ha tudunk segíteni valahogy, miért ne tennénk meg? Hihetünk abban, hogy majd valahogy megoldjuk, összegyűjtjük a fedezetet? Mi hiszünk benne. Ahogy a keverékek fontosságában is, hiszen nekünk ők pont olyan szépek és szerethetőek, mint fajtatiszta társaik.

Zsemi egy tündéri közepes keverék szuka, szintén meghatározhatatlan fajta jelleggel, de hatalmas szívvel. Ő lett az egyik extra, aki csatlakozhatott, mert szerencsére a kocsiban volt extra szállítobox és hely is. Zsemi amúgy mázlista, mert egy rövid karanténidő után mehet ideiglenes befogadóhoz, ami számára nagy előrelépést jelent, de nekünk is könnyebb lesz őt a viselt dogainak mélyes ismeretében hirdetnünk, majd örökbeadnunk.

Manda egy félős, foltos, kis-közepes keverék szuka, ő a kutyaházban kuksolt. Világító, világos barna szemeivel az elesettsége még inkább szívbemarkoló és látványos, de mi reméljük, hogy rá fog jönni: az élete innentől jobb kell, hogy legyen, biztosan jobb lesz.

Mind a négyen gazdit keresnek, de már egy-egy ideiglenes befogadónak is nagyon örülnénk, hiszen a csapat panziós költsége tetemes lesz, amit nagyon nehezen finanszírozunk. Ha valaki úgy érzi, hogy segítene valamelyik védencünk átmeneti gondozásában, jelentkezzen az eszkulap2016@gmail.com e-mail címen.

monguz.jpgMongúzt egy erdős részen találták madzaggal a nyakában. Tele volt kullanccsal, bolhával, a teje csöpögött. Kerestük az esetleges kölykeit, de azok nem kerültek elő, a története is kicsit ingatag lábakon áll. Mindenesetre chip nem volt benne, parazitamentesítettük, illetve megkezdtük a testi-lelki rehabilitációját azzal, hogy reméljük, hogy ez a ránézésre is sokat szenvedett kutyalány hamar szerető gazdára talál. Tacskó forma keverék, vicces átmenetien drótos szőrrel.

pindi.jpgPindi egy négy hónapos rövid szőrű törpe tacskó szuka, akit egy tenyésztőtől vásároltak, de hamar kiderült, hogy Pindi nem lát. A család megvizsgáltatta, illetve tartotta, de be kellett látniuk, hogy ők nem tudnak megfelelő körülményeket biztosítani számára, így a segítségünket kérték. Pindi ideiglenes befogadónál várja, hogy valaki az egészségi állapotának korlátaival is beleszeressen és felvállalja őt. Pindi volt az idei évben gondozásba vett 125. védencünk.

dugo.jpgDugó hetek óta a túlélésre játszott a mérai gyepmesteri telepen. Nézegettük, hirdettük, de nem találtunk neki átmeneti helyet sem. A gyepmesteri telepeken viszont minden az életről és halálról szól, ha elfogynak az elhelyezési lehetőségek, az valakinek az altatást jelenti. Hosszas tépelődés után, azzal győzködve magunkat, hogy Dugó úgy néz ki, mint egy alpesi tacskókopó, fogadtuk őt.

martir.jpgA mányi kutyákra igyekszünk fokozottan figyelni, de minden bajban lévőt nem tudunk onnan sem elhelyezni. Mártírt, a pincsi keveréket láncon tartották, ott lakott, ahonnan Moncsi is érkezett. A lánc végén túl sok foglalkozásban, gondoskodásban, törődésben nem lehetett része, mer tmindenkire őrjöng, harapna. Nem mondjuk, hogy egyszerű menet lesz, mert egyelőre nagyon nem tűnik annak, de hisszük, hogy Mártírból is lesz még jó, kezelhető kutya. Valahogy csak össze tudjunk rakni a rommá zúzott kommunikációját, s elkezdhet újra bízni az emberekben. Mártír számára a gazdája kért segítséget az egyik kutyasétáltatónktól, így értesültünk róla, és döntöttünk az átvétele mellett, különösen, amikor az élete elleni tettekre való utalás is párosításra került a segítségkéréshez.

Akárhogy is számoljuk, ez így nyolc kutya. Nyolc frissen érkezett kutya, akik mellett jelenleg is több, mint ötvenet gondozunk. MI is mondhatnánk, és mondjuk is sokszor, hogy nem tudunk segíteni, de azért időről időre megmutatjuk, hogy az akarat néha elég ahhoz, hogy megteremtődjenek a mentés feltételei. A felelős mentés feltételei. Ebben leginkább az adományozóinkra, támogatóinkra számítunk, hiszen nélkülük sehol nem lennénk. Megtisztelő a belénk vetett bizalom, és igyekszünk ezt kimutatható, látható és megismerhető kutyák megmentésével megköszönni.

moncsi_1.jpgMoncsi, a fiatal szetter keverék szuka gazdis lett, egy többgyermekes családba került egy másik kutya mellé. A kezdeti beszokásnál próbálta bontogatni a szárnyait, de a családja jó eséllyel fogja tudni kezelni a helyzetet, hiszen Moncsi nagyon fiatal és megfelelni akaró, okos kutya.

kokeny_1_1.jpgKökény sem keresi tovább a végleges otthonát, ideiglenes befogadói úgy döntöttek, hogy megtartják őt. Sokáig várt, pedig lakáshoz szokott, kedves, ragaszkodó, nagyon szerethető tacskó forma kutya, de megérte: álomhelyet fogott magának. Mi nem bánjuk, ha ideiglenes befogadóinkat így veszítjük el, a gazdisodás jó. Mindig.

hb_1.jpgHB, a félperzsa macska majdnem egy évet töltött ideiglenes befogadójánál, ahol nagyon megszerették, de be kellett látniuk, hogy macska tartására ők nem alkalmasak végleges gazdiként. HB FIV+ cicaként szigorúan csak egyedüli és benti kedvencként kereshetett családot, illetve a tíz éves kora sem vonzotta az érdeklődőket.

sziszi_1.jpgSziszi, a gyömrői menhelyről kihozott szálkás szőrű tacskó keverék szuka átesett az ivartalanításon, majd ideiglenes befogadóhoz került. Az egészségi állapota miatt vissza kellett vinni az orvoshoz, mivel nem akart enni, de mivel időközben álvemhes is lett, így valószínűleg a tökéletesen összezavart hormonrendszer okozta a problémát. Sziszi most próbaidős, ha minden jól alakul közte és ideiglenes befogadói gyermeke és kutyája között, akkor szeretnék örökbefogadni. Kell a drukkolás!

ebugatta_montazs.jpg A hétvégét Gödöllőn, az Ebugatta Pikniken zártuk. Nagyon jó hangulatú, profin szervezett rendezvényen vehettünk részt, ahol nem csak mi, hanem gazdikereső védenceink is jól érezték magukat. WW életében először tartott velünk, meglepően jól vette az akadályt. Hédi, Lepcsi, Gyöngyike és Rebeka viszont már sajnos rutinos rendezvényezőnek számítanak, de valahogy csak nem akar értük eljönni az igazi. Mindenesetre most segítséget kapnak a gazdikeresésben az RTL Klub Kedvenc Társállataink magazinműsorától, ugyanis a szeptember 30-án 9.30-tól látható részben egy rövid rész erejéig ők is szerepet kapnak majd. Figyeljétek a műsort!

A hétvége hősei a kutyák

hdr_montazs_eszki_logoval.jpgAmikor az ember a Hard Dog Race Wild 12 km-es és 22 akadályos pályájára jelentkezik, figyelembe veszi a saját képességeit, illetve jó esetben az általa ismert kutyát, akivel indulni tervez. Esetünkben voltak olyan csapattagjaink, akik nem saját kutyájukkal, hanem az egyesület még gazdira váró védenceivel vágtak neki a távnak. Mi pedig végtelenül büszkék vagyunk, mert mind volt, azóta már gazdis kutyáink, mind azok, akikért még nem ött el az igazi, szuperul teljesítettek, ahogy a csapat is: mindenki megcsinálta, mindenki befutott, az elismerés minden résztvevőnek jár!

lulu.jpgA Hard Dog Race kihívását követő napon hárman is gazdisodtak az ott résztvett kutyák közül, és ebből a háromból csak egyet tudtunk előre, hogy így fog történni. Lulu esetében ugyanis ezt egyeztette ideiglenes befogadója a gazdikkal, hogy ők ketten még teljesítenek, de utána Lulu mehet is új életet kezdeni. Problémás kutyaként adták le, de szerencsére mi ebből semmit nem tapasztaltunk, a terepfutáson is együttműködő volt, a gazdijai is pozitívan nyilatkoztak az első napjairól.

luszi.jpgLüszi már nagyon régóta várta a gazdit, a rezgő csontú matrónából egy jól izmolt, aktív, érdeklődő, lelkes és kedves kutyahölgy vált, de valahogy nem akadt meg rajta a szeme senkinek. Egészen eddig a napig, amikor is egy család elvesztett kutyája helyére keresett megfelelő társat, és rá esett a választásuk. Lüszi végre révbe ért!

csopi_1.jpgA vasárnapot a Kertemben töltöttük, ahol több védencünk társaságában örökbefogadó napot tartottunk. Csöpi is eljött velünk, és nagyon helyesen tette, mert ő lett az a szerencsés, akit egy soktagú család, mint az egyik legesélytelenebb gazdikeresőnket kiválasztott. Csöpi álomhelyre került, viszik magukkal dolgozni, kényeztetik, minden olyat megkap, aminek már a fele is tökéletes életet biztosítana ennek a tündéri keverék kannak.

moncsi.jpgMoncsi a héten átesett az ivartalanításon, az örökbefogadó napra viszont már ő is jött velünk, ahol egy gyermekes család látogatta őt. Szerencsére a foglalkozás nélküli kennel élet sem viselte meg a lelkét, tökéletesen viszonyult a gyerekekhez, így abban maradtunk, hogy egy hét múlva már új családjába költözik majd, Moncsi gazdijelöltes.

Az örökbefogadó napok nagyon sokat jelentenek védenceink számára, és nekünk is fontosak, hiszen amellett, hogy itt személyesen és egy helyen van lehetőség több gazdikeresőnket is megismerni, a csapatunkkal is lehet beszélgetni, érdeklődni, információkat szerezni. Sajnos azonban a kültéri örökbefogadó napok szezonja lassan lejár.

orokbefogado_nap_montazs.jpgSzilva sem ment vissza a panziós helyére a rendezvény után, mivel egy család ideiglenes befogadónak jelentkezett, és még a szívférgessége sem tántorította el őket ettől. A félénk, de tündérien kedves apróság opciósan van náluk, reméljük, hogy a kapcsolatuk véglegesre fordul majd, illetve hogy mielőbb megszabadulhat a szívférgeitől is.

muris_gazdis.jpgUgyan nem a Kertemben, hanem személyes látogatás alapján, de Muris, a mányi bedobott kölyök egyike is végleges otthonra lelt. Több kisgyermek fogja kényeztetni, aktív élete lesz, de a kényelme és a család részeként való cseperedése is biztosított lesz számára.

sziszi.jpgA gyömrői menhelyről kértek segítséget egy szálkás szőrű tacskó keverék szuka számára, akit idősebb gazdái adtak le azért, mert az unokájuk allergiás lett rá. A korábban lakásban élt kutyát nagyon megviselte a változás, illetve sajnos nem is volt olyan jó állapotban, mint azt gazdái állították, az oltásai elmaradtak, érkezésekor levonuló álvemhesség tüneteit mutatta. Sziszi így rögtön az állatkórházba került, hogy megfigyelés alatt lehessen. Reméljük, hogy szépen összeszedi magát.

bamba_1.jpgMiután Bamba a nyakunkon maradt a maga agressziójával, segítséget kellett kérnünk. Nekünk nincs rutinunk a nagyobb testű, domináns és agresszív kutyákkal, másnak viszont van, így az egyik tagunk tanácsára a rákospalotai Akela Kutyaiskola trénereit kértük fel a kutya feltérképezésére. Magunk sem hittük, de pórázra vették Bambát, aki így egy rövid sétát is meg tudott tenni a kennelén kívül. Ezt nagyon élvezte, de hazudnánk, ha letagadnánk, hogy megpróbált harapni, nem ment zökkenőmentesen és idillien azért ez az első pórázos megmozdulás. Folytatás következik.

Csupa pozitív hír, de sajnos csak szívféreg pozitív...

A szívférgesség régen a mediterráneum betegsége volt, de a globális felmelegedés, a túlélésre kódolt paraziták és a kevésbé odafigyelő gazdák együttesen lehetővé tették, hogy mostanra Magyarországon is megjelent, már nem csak behurcolt esetekről tudunk, hanem számtalan itt fertőzött állat is van. Éppen ezért mi folytatjuk a korábban kialakított állatvédelmi gyakorlatunkat: nincs olyan védencünk, akit ne tesztelnénk szívféregre. Sajnos a héten azonban kettő pozitív teszttel is szembesülnünk kellett.

ananasz_es_szilva.jpgAnanász és Szilva az eladott házból került kapun kívülre az új tulajdonos hathatós segítségével, a füzesabonyi állatvédők kértek számukra segítséget, mi pedig hosszas tipródás után a kutyák helyzetét is maximálisan figyelembe véve döntöttünk a fogadásuk mellett. És milyen helyesen! Igen, kétségbe kellene esnünk, valójában kétségbe is esünk minden szívférges kutyánk esetében, de egyben ott van az is, hogy nálunk legalább kiderül, és tudjuk kezelni, tudunk a kutya számára megfelelő életminőséget biztosító jövőképet felmutatni a gyógyulás biztosítása mellett. Mindenesetre az egyik állatorvosunknál, aki ilyen esetekben is biztonsággal operál, átestek az ivartalanításon, mindketten lábadoznak, és várják a szerető gazdikat a szívféreg protokoll folytatása mellett.

Sokan megijednek ettől, de valójában nem túl bonyolult vagy követhetetlen. A kutya folyamatosan Scalibor nyakörvet visel, hogy távoltartsa a terjesztő szúnyogokat, tehát ő maga még véletlenül se váljon más kutyák számára veszélyforrássá. 30 naponként Advocate cseppet teszünk rá, hogy a véráramból irtsuk a lárvákat, így megakadályozva nem csak a továbbfertőzést, de azt is, hogy a meglévők mellé újabb felnőtt férgek fejlődhessenek ki. 2-3 havonta a kutya átesik egy Doxycyclin kúrán. Ez az antibiotikum azt a baktériumot pusztítja el, amellyel a felnőtt férgek táplálkoznak a vérfalból felvéve őket. Minden gyógyszeres kúrát ismétlő teszt követ. Ezt a ciklust folytatjuk addig, amíg a teszt és az azt ismétlő laboros teszt is negatívvá válik.

21076720_1647739521926133_1229265449_n.jpgGyöngyike szerencsére negatív teszt után feküdt a műtőasztalra, neki az ivartalanítása mellett a sérveit is össze kellett rakni. Szerencsére jól viselte a beavatkozást, szépen lábadozik, és továbbra is keresi a tökéletes családot, akik éppen egy idősebb, de szuper kutyát keresnek, merthogy ő olyan.

lujzi_2.jpgUgyan a szívünk megszakadt, de nem találtunk más megoldást Lujzi számára, mint a családi panzióból egy kenneles panzióba átmozgatni őt. A régi helyén időről időre belekötött egy-egy kutyába, támadta őket, és mivel ez kezelhetetlenné tette az ott élő kisebb falkát, Lujzit ki kellett emelni onnan. Egyedüli kutyaként, rutinos gazdi mellé adnánk szívünk szerint örökbe, de már egy ideiglenes befogadó is nagyon sokat lendítene az életén. Szobatiszta, alkalmazkodó, meghunyászkodó, rossz előéletből menekült, öt év körüli vizsla keverék szuka.

csopi.jpgAz átmozgatás másik érintettje Csöpi lett, aki viszont így előrelépett, hiszen családi körülmények közé költözhetett, ami számára hatalmas örömöt jelentett. Ráadásul az egyik cserecsapattag mellé őt választottuk a Hard Dog Race 12 km-es távjára, így a felkészülést is megkezdhette.

kokeny_1.jpgTörténtek szerencsére jó dolgok is. Kökényt egy család ideiglenesen befogadta. Szerencsére jól alakult a beilleszkedés, Kökény is nagyon örült az extra figyelemnek, amit így nem kell megosztania senkivel, úgyhogy nagyon drukkolunk, hogy visszavonhatatlan szerelem váljon belőle. De ha nem, akkor is hatalmas segítség, hogy Kökény nem panziós helyen, hanem átmeneti családban lehet.

purga_gazdis.jpgKettő gazdisunk is lett a héten. Purga, az Illatos útról kihozott orosz-európai lajka szuka egy többgyermekes családba költözött, ahol mindenkivel azonnal barátságot kötött, és ahol a számára szükséges aktív élet feltételei is biztosítottak lesznek. Purga hiába fajtatiszta, a lajkákat nem igazán ismerik az emberek, nagyon sokat ezért őt border collie keverékként azonosították az ahhoz kapcsolt aktivitási szinttel. A lajkák annak ellenére, hogy vadászkutyák, így tudnak pörögni, szeretnek mozogni is, nem kifejezetten magas energia szintű kutyák, akik minden órában tevékenykednek. Szerethető, barátságos, aktív társak, akikkel könnyű együttélni.

zorba_gazdisodik.jpgZorba gazdisodásán nem lepődik meg talán senki, mert bár a fiatalúr nem problémamentes, de fiatal és fajtatiszta, ráadásul törpetacskó, így hónapok óta a legtöbb érdeklődőt generálta a hirdetése. Közülük választottuk ki azt a fiatal párt, akiket nem rettentett el, hogy Zorba fogai azért néha a kezükön csattantak...

bamba.jpgEgy vidéki állatvédő szervezettől vettük át Bambát, a 9-10 éves kuvasz szukát. Előtte egyeztettünk, mivel kifejezetten barátságos, maximum félénk kutya elhelyezését mertük vállalni. Ez zárta ki nagyjából a kóbor, gyepmesteri telepeken várakozó kuvasz formák tucatjait, hiszen ott sokszor ilyen jellegű információ nem áll az emberk rendelkezésére. Egy menhely azonban, gondoltuk, más. Ők tudják, hogy egy-egy védencünk milyen karakter, így el is hittük, hogy Bamba félénk, de kedves. Bamba fuvarját egy hozzáértő személy bonyolította, befogóbottal tudta még szedálva is csak boxba tenni. Vártunk több napot, hogy hátha a fuvar okozta megrázkódtatástól van, de aztán be kellett látnunk: minket becsaptak. Bamba sem nem kedves, sem nem félénk. Domináns és agresszív. Ez pedig a mi képességeinket maximálisan meghaladja, ilyen kutyák rehabilitációjára jelen pillanatban nem vagyunk alkalmasak maximum tacskó formák esetében. Egy kuvaszéban határozottan nem. Jeleztük ezt az átadó szervezetnek, aki a kutya visszavételét ajánlotta fel. Ezt elfogadtuk. A többi meg már történelem, mert a kutya minden ellenére nálunk maradt. Egyelőre még próbáljuk feldolgozni azt, hogy ilyet valaki megenged magának ebben az amúgy is törékeny közösségi térben, ahol állatvédők egy-egy témában együtt kell, hogy dolgozzanak. Mi tőlük biztosan nem hozunk el több kutyát, senkit. Legalább ennyit megtanultunk, Bambához pedig külső trénert kell hívnunk, és kb. ezer évig finanszírozzuk majd a tartását örökbeadási hirdethetőség nélkül. Tudottan vesélyes, emberre agresszív kutyát ilyen állapotában nem helyeznénk ki sehová. Reméljük, hogy lesz majd idő, amikor mosolyogva olvassuk ezeket a sorokat, miközben Bamba osztja a puszikat... De addig helyt kell állnunk valahogy. Akármilyen nehéz is.

Mentett ebek a motorcross pályán

21248572_1846627825652644_8056572044604575538_o.jpgA Hard Dog Race verseny nyár elején számunkra a 6 km-es ún. Base versennyel indult, de a szeptember egy 12 km-es, 22 akadállyal megtűzdelt versenyt tartogatott. Már a fele akkora sem volt egyszerű, így óvatosan álltunk neki a szervezésnek, de végül 21 fős eszkulápos különítmény vágott neki a távnak, köztük több jelenlegi gazdikereső védencünk, illetve már gazdis kutyáink is.

Miről szól ez a kutyás akadályfutás?

Mivel nincs szintidő, így valójában nem a futás az, ami meghatározza ezt a versenyt. Azok, akik az eredményre hajtanak, azok természetesen futnak, de pont ezzel a lehetőséggel minden hobbi kutyás és hobbi futó-gyalogló számára is vonzóvá tették a szervezők. Nem kell hozzá speciális hám, nincsenek vállalhatatlan feltételek. Az ember sokat megtud saját magáról, hiszen a nehezebb részeken átbillenni egyedül vagy társaságban sem mindig egyszerű, de még többet az adott kutyával való viszonyáról, akivel a pályát teljesíti. A saját kutyás párosok az összhangjukra támaszkodhatnak, viszont a mentett, gazdikereső kutyás felvezetők ott, a pályán tudják csak meg, hogy milyen reakciókat vált ki egy-egy feladat az adott kutyából. Jelentjük, minden még nem gazdisként induló védencünk remekül helytállt, megcsinálták a feladatokat, együttműködőek voltak és élvezték ezt a fajta együttmozgást. Míg a gazdás kutyáknak evidencia kell, hogy legyen az, hogy időről időre vannak közös programok a családdal, a még gazdára várók esetében ez nem az. A 12 km-es táv az utazással, bemelegítéssel együtt is 3-5 órányi speciális figyelemmel ajándékozta meg őket, ez pedig felbecsülhetetlen. Emellett kellemesen el is fáradtak mindannyian.

21271318_2046357972251734_2250491613656404640_n.jpgMilyenek az akadályok?

A szervezők is bevallják: nem céljuk egyszerű akadályokat kitenni, hiszen akkor a végén az ember nem érezné azt, hogy teljesített, csak végigment. Ebből fakadóan az akadályok sem könnyítik meg az ember dolgát. A vizesárkokban nincs idő gondolkodni, hogy az ember fázik-e, milyen a viszonya a sárral, illetve a kutyának sincs lehetősége kikerülni azt, együtt kell átjutni a túlpartra, majd folytatni tovább a kihívást. Vízből pedig nagyjából sosem elég, ennek szellemében a 12 km-es pálya már nem csak földbe ásott gödröket, hanem konténereket, műanyag fóliával letakart gumimezőt, sőt patakot is tartalmazott, ráadásul hosszában. Vizes, sáros cipőben mozogni önmagában komoly vállalás, de ehhez jönnek még a palánkos, a felmászós-átmászós, szlalomos, bújós feladatok, illetve újdonságként egy kisúlyozott mellényben történő teherautó plató bevétel is felkerült a repertoárra. Önállóan ugyan nem feladat, de a motorosok számára kialakított pályán való le- illetve felgyalogolás is dob az ember hangulatán: felfelé a meredekeken az ember többször átgondolja az életét, miközben a kutyát is igyekszik feltolni valahogy a meredélyeken, lefelé pedig a tériszony mellett a tapadásmentesre motorozott felület is nehezíti a mozgást. Vagy a csúszós fű. Bármi. Aki még nem volt ilyen versenyen, nem tudja, hogy mi mindenre képes, aki pedig már volt, egyre inkább azt érzi, hogy az ilyen fajta kihívásoknak az élete részét kell képezniük.

21248570_2046350568919141_5809918726281034600_o.jpgMiért vagyunk jelen?

Nem vagyunk felkért szponzor csapat, nem vagyunk a szervezők rokonai, nem is vagyunk őshdresek. Olvastunk róla, elmentünk a 6 km-esre, mert jó csapatösszekovácsolónak tűnt, és így is lett. Annak ellenére, hogy csapataink tagja a legtöbbször egyénileg vagy maximum párban együtt maradva mennek végig a pályán, az előkészületek, a várakozás, a közös élmény még sokáig témát ad a hétköznapokra, ahol minket az állatvédelem nem túl üdítő témája köt össze. Ez egy másik fajta közös cselekvés, egy pozitív, egy idézhető. Kell az ilyen ahhoz, hogy számítani tudjunk egymásra más területen is.

Emellett mindig lehetőség van arra, hogy még nem gazdisodott védenceink közül is egy-egy bekapcsolódhasson, így róluk néhány óra alatt többet tudunk meg, mint sokszor hónapok alatt. Mennyire alkalmazkodók, mennyire terhelhetők, mennyire bírják a verseny iramát, sodrását, a tömeget, mennyire maradnak motiválhatók...

Eszkis kutyák a pályán

Minden méretben voltak most is jelen olyan kutyák, akikhez közünk volt vagy még mindig gazdára várnak.

Lüszi a 6 km-es Base teljesítése után most a dupláját is lekocogta. Tette ezt úgy, hogy amellett, hogy tacskó, eleve nem javasolták nekik az eseményt, pedig remekül bírta a legtöbb, aki indult, ő még a maga 9-10 évével nem is fiatal. Ha valaki látta, hogy milyen állapotban került a gondozásunkba, azt sem biztos, hogy elhiszi, hogy az a kutya életben maradt, azt meg pláne nem, hogy ilyen versenyen indul ideiglenes befogadójával, Dórival. Lüszi a verseny másnapján - teljesen váratlanul - gazdihoz költözött, így számára az esemény biztosan jó óment jelentett.

21246516_1846622668986493_471548121436200035_o.jpgPejva szintén a második érmét gyűjtötte be, de míg az elsőn a nagy melegben majdnem fel kellett adnia a fulladása miatt, most az enyhe időben száguldozott, motivált volt, lelkes és gyorsabb, mint felvezetője. Pejva magán cipelt egy gopro kamerát, ugyan nem rögzítette a teljes távot, de reményeink szerint egy hangulatvideó összevágható lesz majd abból is. Emellett szájkosárban kellett indulnia, mert más kutyákra veszélyes, az embereket viszont rajongva szereti, az ételét, helyét sem félti, még a gyerekek is bármit megtehetnek vele. Régóta gazdikereső, nagyon jó sporttárs, de sajnos sem a fajtája, sem a viselkedése nem könnyíti meg az örökbeadását.

21231554_2046429358911262_5362970847076589945_n.jpgKasza Bubu szintén stafford keverék, így a kitartására bátran építhettünk, és ez be is jött. A nehezebb részeken az ő lelkesedése, tenniakarása lendítette át felvezetőjét, akivel kezdő HDR versenyzőkként is szép időt mentek. Kasza Bubu a mányi menedékünk lakója, sokadik generációs stafford keverék, a tipikus örökbeadhatatlan fekete kutya, pedig ő is imádja az embereket, szuka kutyákkal összeszoktatható, megfelelni akaró. Esélytelen.

Csöpi beugró induló volt, mert az egyik csapattag kiesett, így a helyére érkezett új lánynak kellett egy számára a versenyre ideális kutya. Csöpi nem húz, nem őrjöng, kedves, mindene az ember, és bár nem teszteltük előtte ilyen távon, sőt, nagyon nem is teszteltük sehol, de hibátlanul vette az akadályt - konkrétan az összeset. Csöpi másnap az örökbefogadó napunkon gazdira is talált, így erősítette a szerencsehozó HDR-re hitet tevő volt védenceink táborát.

21272817_1736110239746783_8221388760337831220_o.jpgZizeg egy munkavonalas belga juhász keverék, nem volt problémamentes kutya, az örökbeadása sem ment egyszerűen, hiszen akárkinek egy ilyen kutya nem való. Szerencsére kapcsolatban maradtunk az új családjával, ahol a sport nem kérdés. Az elsőre lehet, hogy még a mi felkérésünkre jötttek csak el, de most már azt látjuk, hogy ott lesznek az elkövetkezőkön is, hiszen a gazdi-kutya összhang esetükben a legszembetűnőbb, ők azok, akik ezt az egészet tényleg csapatként és egy szívvel dobogva élvezik és rohanják végig.

Bio Barka is sokáig várt a gazdisodásra, a Biok egyébként sem a bátorságukról híreket, viszont ő még a korai csapattal jöhetett el, így a szocializációs hiányosságait könnyebb volt kezelni. Időközben gazdisodott, de hogy meglegyen neki is az érem másik fel, visszakértük erre az alkalomra a gazdáitól, akik örömmel vették vissza magukhoz a táv teljesítése után.

21230883_2046254672262064_7200150410383305337_n.jpgMasni egy átkozott jó sportkutya. Egyáltalán nem fárad el, pörög, de kontrollálható, jó idegrendszerű, motiválható, együttműködő és lelkes, fordulékony és gyors. A vízzel sincs baja, minden körülményhez rapid módon alkalmazkodik. Felvezetője engedéllyel vett részt, mivel még nincs 18 éves, de felnőtteket megszégyenítő idővel futották végig a pályát. Masni örömmel csatlakozna akár a legkeményebb HDR-re, a Brutálra, ami 20 km-es távot jelent, de mi reméljük, hogy azt a kihívást már saját gazdája oldalán teheti majd meg. Masni gazdikereső.

Purga szintén gazdis már, de pár napot korábbi ideiglenes befogadóinál töltött, és hát pont úgy alakult, hogy erre a pár napra esett a HDR Wild is, úgyhogy Purga is indult. A lajkákat nagyon nem terheli meg a sport, kutyás sportokra ideális kutyák, viszont az orosz-európai fekete-fehér bunda hihetetlen módon elkoszolódott a végére, még a kifürdetése sem ment egyszerűen.

Lulut problémás viselkedése miatt adta le a gazdája, nem jött ki a másik kutyával sem. Szerencsére nem benne lehetett a hiba, mert érkezésétől gond nélkül működött ideiglenes befogadója felkájában, és ezen a szép szombati napon ő is teljesítette a 12 km kihívásait. Ő volt a harmadik "másnaposunk", mert a vasárnapot már új otthonában tölthette, gazdisodott. Gyakorlatilag a kivitt gazdikereső kutyáink 50%-a másnap családra talált, ami hihetetlen dolog. Reméljük, hogy ez a HDR hatás nem múlik el, mert akkor ennek ismeretében látunk majd neki a következő kihívások szervezésének.

Hadtáp a határvidékről került hozzánk, ott csapódott a határőrség mellé. A kezdetben félénk tacskó keverék szuka szépen kinyílt, de még az esemény előtti héten is az volt a gazdija gondja, hogy képtelen rávenni őt a futásra, csak poroszkálnak. A versenyszellem, a hangulat viszont úgy felpörgette őt, hogy a csapatunk nőtagjai közül a második legjobb időt futották. Hadi szolgálatba helyezte magát gazdija legnagyobb örömére.

21231067_1455739564518600_1395413135898181280_n.jpgHogyan tovább?

Reményeink szerint 2018-ban lesz majd mindhárom Hard Dog Race típus. Ezt a szervezők tudják megmondani, de mi reménykedünk.

A 6 km-es Base mindenkinek, aki egy icipici edzettséggel is bír, ajánlható. Saját kutyával is teljesíthető a táv, de az akkori gazdikeresőink közül is szívesen adunk "kölcsönkutyát", ebben az esetben viszont a felvezetőnek kell megoldania a helyszínre és vissza történő szállítását, illetve a felkészüléseket is. Legalább 2-3 közös séta kellene ahhoz az esemény előtt, hogy valamiféle összhang kialakuljon.

A 12 km-es Wild vagy kicsit jobb edzettséget vagy erősebb akaratot igényel, mert itt már az ember kilép a normál napi távból minden szempontból. Ide is tudunk adni kutyatársat, bár a kínálat a nagyobb igénybevétel miatt szűkül. Itt is szükséges a közös felkészülés, közös élmény.

A 20 km-es Brutal már nem a hétköznapi kutyás nudlik terepe, oda már kell edzettség, futós előélet (vagy kőkemény makacsság és kitartás). Már most tudjuk, hogy ketten biztosan lesznek a csapatból, akik ezen a távon is indulnak, ami nagyon nagy dolog, de ha valaki csatlakozna, nagyon limitáltan fogunk tudni adni megfelelő társkutyákat is a távra az akkori gazdikeresőink közül, viszont velük előedzések lefolytatása erősen javasolt.

Reméljük, hogy jövőre még nagyobb falkával indulhatunk, hiszen jó buli, és az az érzés, amikor az ember átfut a cél alatt, az leírhatatlan. Azt ki kell próbálni.

Az összes eszkulápos csapattagnak és kutyának ezúton is és ismételten gratulálunk a teljesítményéhez!

Nekünk nyolc

Feladjuk, ennyi, nekünk már mindegy, hogy mi lesz tovább, ez az egész olyan reménytelen... Ja, dehogy! Ez a hét volt az egyik legszuperebb működésünk során, pedig augusztusban mindig megáll az élet. Velünk most valahogy kivételt tett, és az év nyolcadik hónapjában megajándékozott minket egy nyolc gazdisodást is felsorakoztató, intenzív működési héttel. Leírhatatlan az örömünk, még mindig nem is hisszük, hogy ilyen megtörténhet.

Kivel kezdjük? Talán a bukott ideiglenes befogadókkal, mert ott már az előzményeket ismertettük, és halványan utaltunk rá, hogy mi már tudjuk, mi lett a történet folytatása.

kele_gazdis.jpgKele gyakorlatilag 24 óra alatt csavarta mancsa köré ideiglenes befogadóit, akik jelezték is, hogy marad. A kelebiai állkapocs-csont törött tacskó forma kanocska így révbe ért. Az ő története az elején eléggé kuszára sikerült, mert jelentkezett a vélt vagy valós gazda fia, hogy az anyja kérné vissza a kutyát, minek fogtuk be egyáltalán. Szó szót követett, több telefonbeszélgetés után már eléggé sötét mélységekbe fordult a kommunikáció, majd megszakadt. Kele nem ment vissza, hiszen amellett, hogy chipje, oltása nem volt, amit igazolni lehetett volna, de jó helye sem. A kutya nem az utcára való. Ha valaki nem tudja legalább a kerítésén belül tartani az állatát, az nem gondos gazda. Akkor sem, ha korával, a kutya befogadott voltával vagy bármi egyébbel próbálja felmenteni magát.

teo_gazdis.jpgKele hasonmása, Teó szintén véglegesítette magát sétáltatóból lett ideiglenes befogadóinál. Az ő története sem kevésbé cifra, az ő gazdája is ismert előttünk. Kutyái akkor kerültek állatvédelmi gondozásba, amikor ő kórházba került, a kutyák pedig ellátatlanul egy lakásban ragadtak. Hárman voltak, egyet örökbeadott más szervezet - az a kutya már nem él, elütötte egy autó. Hozzánk a maradék kettő került, Teó és Csöpi. Ezen a héten Teó kirepült, úgy döntött, hogy a továbbiakban ismét nekifut ennek a gazdis dolognak. Mi nem bánjuk.

olimpia_gazdis.jpgOlimpia renitens viselkedése miatt került vissza, mi pedig egy trénernél helyeztük őt el, hogy kiderüljön, valóban annyira problémás-e. Nagyon szépen haladt az alapokkal, és közben szépen bedolgozta magát trénere szívébe, aki úgy döntött, megtartja őt. Nagyon jó dolga lesz, és a habitusának megfelelő foglalkozást kaphat, ráadául egy olyan ember mellett, akit állatvédő munkánk legeslegeslegeleje óta ismerünk.

mimi_gazdis_1.jpgAz elmúlt hétvégi örökbefogadó nap eredményeként is lett két kirepülőnk. Az egyik a keceli gyepmesteri telepről mentett, kistermetű, de különösebben nem típusos, ezért az emberek figyelmét nem felkeltő keverék szuka, Mimi. Egy fiatal pár fogadta örökbe, és az első visszajelzések alapján nagyon jól alakul a közös életük.

roka_gazdis.jpgA másik gazdisodó Róka, az egy év alatti, utcán talált tacskó keverék kan volt, aki érthetetlen módon hosszabb időn át kellett, hogy várjon erre a pillanatra. Hamar átvette az uralmat gazdija kanapéja felett, nagyon-nagyon élvezi a csak neki járó figyelmet.

boti_gazdis.jpgA Tacsi Pancsin szerettek bele gazdijelöltjei pufóka párosunk törpe tagjába, Botiba. Ez a jó idegrendszerű, kedves és ragaszkodó kutya Pápára költözött egy hasonszőrű tacskó és egy német juhász mellé, és nagyon gyorsan sikerült szoros kapcsolatba kerülnie gazdáival.

bukta_gazdis.jpgBuktát, a korosabb szálkás szőrű tacskó kant Angliában fogadták örökbe, az örökbeadásnál az egyik Magyarországról Angliába mentő szervezet volt segítségünkre. Bukta rendben megérkezett, nagyon jól vette az akadályokat, új otthonában pedig álmodni sem mertek volna nála jobb kutyát.

inda_gazdis.jpgKimondásra került még egy bukta a héten... Régebb óta ideiglenes befogadónál élt már Inda, az egyik első mentvényünk, aki annak idején a Pacsi Menhelyről jöhetett el, és hamar kiderült, hogy a kennelben mutatott félénksége a lakás láttán elmúlik, merthogy valószínűleg előtte lakásban élhetett. Sokat várt. Sok minden történt vele a gondozásunkban, de olyan felszabadultan futkározni és rajongva szeretni, ahogy befogadói videóin láthattuk, csak náluk tanult meg. Mérlegeltek, számot vetettek és úgy döntöttek, hogy Inda marad. Mindenképpen ez a hét híre még nyolc örökbeadott kutya mellett is. Köszönjük!

miez_es_muris_oltas.jpgJó lenne, ha akadna egyszer egy hét, ahol csak gazdisodásokról adhatnánk számot, de most sem csak ennyi történt. Új kutyákat is fogadtunk, közöttük rögtön egy kölyök testvérpárt, Miezt és Murist, akiket egy mányi család kertjébe dobtak be. Mivel ők saját magukat is nehezen tartják fenn, a kiskutyákkal kapcsolatban semmit nem tudtak vállalni, mi biztosítottuk a parazitamentesítésüket, első állatorvosi vizsgálatukat, oltásukat, illetve élelmezésüket, de ezen a héten a magas fertőzésveszély miatt elhozni még nem tudtuk őket. Mivel Mányba települtünk egy aprócska rehabilitációs menedékkel, mely nem csak kutyáinkat, de önkénteseinket is képes feltölteni, így a település bajban lévő állataira igyekszünk fokozottan figyelni. Ez nem jelenti azt, hogy mindenkin tudunk segíteni. Sajnos.

zorba_megerkezik.jpgZorba egy fajtatiszta rövid szőrű törpe tacskó kan, aki gazdától érkezett hozzánk, egész pontosan a tenyésztője kért számára segítséget, miután a kutya korábbi tulajdonosai szeparációs szorongása miatt tíz hónapos korában visszaadtak. Nagyon sok érdeklődő volt rá, természetesen őt sem adjuk örökbe ivarosan, és bár az még egy következő hét eseményei közé tartozna, már most leírjuk: gazdijelöltes.

A fajtatiszta kutyákra, főleg, ha azok fiatalok, nagyon sok az érdeklődő, ez ránk is nagyobb terhet ró, hiszen több e-mailt kell kezelnünk, több látogatást kell szerveznünk, és egy kutyát csak egy helyre tudunk örökbeadni. Mindenesetben igyekszünk ezt az egy helyet úgy kiválasztani, hogy a kutya számára a lehető legjobb döntést hozzuk meg.

gyuru_megerkezik.jpgAz Állatmentő Sereg kért segítséget egy kobzott tacskó keverék kan számára, akit egy állattartástól időközben eltiltott embertől hoztak el több más kutyával együtt. Gyűrű fülét valaki valamivel megnyírta, mindkét fülvégéből egy lyukasztónyi rész hiányzik. Szerencsére ez a fizikai sérülés hamar elmúlik, abban pedig csak reménykedni merünk, hogy a lelke is rendbe fog jönni. Gyűrű egy két év körüli, megfelelni akaró, kedves, de most még kicsit félénk tacskó keverék kan.

lulu_koltozik.jpgLulu, a három éves rövid szőrű tacskó szuka ideiglenes befogadóhoz költözhetett egy rutinos tacskós önkéntesünkhöz, ahol sokkal több dolog derülhetett ki róla, már ami a viselkedését illeti. Szerencsére a tacskó társaság ellen semmi kifogása nem akadt, és bár pórázon az idegen kutyákat ugatja, a vele együttélőket nagyon hamar elfogadta. Lulut többen is látogatták, hamarosan a gazdisodásáról fogunk hírt adni, de előtte még vár rá egy kihívás: ideiglenes befogadójával indul a Hard Dog Race Wildon, ami 12 km terepfutást és 22 akadályt jelent.

lepcsi_ivartalanodik.jpgLepcsi egy csendes, kedves, aprócska és idős kutyahölgy, ha személyesen találkozik vele valaki, biztosan beleszeret, de a képekről valahogy nem jön át, hogy milyen is ő valójában. Igyekszünk majd valamelyik örökbefogadó napunkra kivinni, hátha az meghozza számára a várva várt családot. A héten Lepcsi esett át az ivartalanításon, vagyis valójában ivartalanítva volt a szó korábbi értelmében, a régi eljárás szerint: csak a méhét vették ki, a petefészkek benn maradtak. Most azokat is kivetettük, de biztosak vagyunk benne, hogy Lepcsinek valaha gondos és szerető gazdija lehetett. Egy ilyet keresünk neki most is, élete utolsó idejére.

Ollé, Spagetti is gazdis lett végre!

Örömünk határtalan, mert a héten kettő kutyánk gazdihoz költözhetett, ami a nyári uborkaszezonban nagy szó, főleg az előző hét feldolgozhatatlan gazdisodás cunamija után.

3_olle.jpgOllé az ózdi gyepmesteri telepről került hozzánk Másik nénivel együtt, aki még maradt is, neki keressük tovább az álomcsaládot, viszont Ollé a héten kirepült. Egy korábbi örökbefogadónk döntött mellette, így az első valaha gazdisodott Bio gyerek, Bodza-Sophie társa lesz a jövőben. Ollé nagyon jó kutya, hamar beszokott az új környezetébe is. Néha nehéz együtt élni azzal a tudattal, hogy van egy szuper gazdikeresőnk, de valahogy mégsem tudjuk megtalálni számára a végleges családot. Ollé is több hónapot várt, mire végre maga mögött tudhatja állatvédelmi gondozásban töltött időszakát.

6_spagetti_gazdis.jpgSpagetti intenzív időszakot tudhat maga mögött. Volt a Tacsi Pancsin, úszott a Velencei-tóban, járt a Kertemben örökbefogadó napon, a héten pedig a Balaton mellé ment befogadója lányával, akivel egészen speciális viszonya alakult ki ennek a túlsúlyos, de gyönyörű tacskó kannak. A történet vége az lett, hogy Spagetti nem költözik már sehová, gazdis. Az elmúlt hetekben az érkezésekor 18 kilós, nehezen mozgó kutya jópár felesleges kilónak mondott búcsút, rájött, hogy imád úszni, élvezi a sétákat, és egyre kevésbé fáradékony, mire eléri az álomalakját, addigra egyben szuper sporttárs is válik majd belőle.

5_miez_es_muris.jpgMiez és Muris előző héten megkapták életük első oltását, illetve parazitamentesítettük is őket, de maradniuk kellett ott, ahová valaki a kerítésen át bedobta a két fiatal szukát, mert nem tudtunk számukra fertőzésmentes környezetet biztosítani. A héten az egyik panziós helyünkre költöztek át, de sürgősen keresik végleges gazdáikat, akik folytatják az oltási programukat, illetve a benti tartás mellett az ivartalanításukat is vállalják.

Elvileg nem volt több fizetős helyre lehetőségünk. Nem a szó fizikai értelmében, hanem pénzügyileg. Működésünk kezdetekor megfogadtuk, hogy nem mentünk több kutyát, mint amennyit felelősen el tudunk látni, és az adományozók visszajelzéseit komolyan vesszük majd. Az elmúlt hónapban a fizetendő panziós díj teljes összegét nem sikerült összegyűjtenünk, 100.000 Ft hiányzott, így négy fizetős helyről le kellett mondanunk a fenntarthatóság érdekében. Most - átmenetileg - mégis megszegtük a szabályt két utcai kóborka miatt. A történetük annyira szívbemarkoló, és egyben annyira tipikusan magyar, hogy nem mehettünk el mellette szó nélkül.

1_ananasz_es_szilva.jpgAnanász és Szilva fiatalok, kistermetűek, törékenyek, kedvesek. Minden megvan bennük, ami ahhoz kell, hogy valaki rajongva szeretett kiskutyái lehessenek, de nekik más élet jutott. Ahol éltek, ott eladták a házat, a gazdák pedig a két kutyát nemes egyszerűséggel hátrahagyták. Az új tulajdonosoknak viszont nem kellettek, így ők nem tettek mást, mint... Nem, nem kerestek nekik gazdát, egy percig nem érezték úgy, hogy gondjuk kellene, hogy legyen a rájuk maradt kutyákkal: kitették őket a kapu elé, hogy majd elmennek. Nem mentek el. Vissza akartak jutni, vártak türelmesen, hogy mikor tehetik ezt meg. Félő volt, hogy az utcán, azon a környéken bajuk esik, így hosszas egyeztetés után megérkeztettük őket létszám felettiként. Reméljük, hogy az élet minket igazol, és hamarosan gazdisodásukról adhatunk majd számot.

4_gyongyike.jpgItt azonban nem tudtunk megállni, mert az egyik ismerősünk egy idős, daganatosnak mondott, de a valóságban sérves tacskót talált Szolnokon. Nem hagyta az utcán, de megtartani sem tudta, így a segítségünket kérte. Nem mondtunk nemet Gyöngyikére, az elragadó tacskó hölgyre, aki néhány óra alatt megszokta az új környezetét, és azóta is álomkutyaként viselkedik. Két hétig az eredeti gazdáját keresi, utána viszont örökbefogadható lesz. Chipje - sajnos nem meglepetés - nem volt.

2_zorba.jpgZorba, a törpe tacskó kan az elmúlt héten érkezett hozzánk, egyből elárasztottak minket az e-mailek vele kapcsolatban, reményeink szerint hamarosan gazdis lesz. Ehhez a héten megnézettük szívféregre, illetve átesett az ivartalanításon is.

Működésünkhöz nagyon nagy szükségünk van önkéntesekre, akik kijárnak a mányi menedékünkbe sétáltatni, esetleg betanulnak, hogy egy-egy műszakot önkéntesként vihessenek védenceink mellett. Ideiglenes befogadók jelentkezésének is örülnénk, de lehet jönni rendezvényeinkre kutyát fogni vagy fuvaros segítőnek is. eszkulap2016@gmail.com

Három napos hétvége a Velencei-tónál...?

5_tacsi_pancsi.jpgHosszú hétvégénk volt, de egy cseppet sem bánjuk. A Tacskós Közösség és a Kutyás Cuccok meghívására a pénteki és szombati napot Velencén töltöttük a Tacsi Pancsi rendezvényen, ahová sok kutyás elhozta a kutyáját úszni, illetve a rendezvényeken is többen részt vettek. Mi ajándékos standunkkal és örökbefogadható kutyáinkkal képviseltettük magunkat, hiszen védenceink fele a tacskó formákból kerül ki, így a tacskó iránt érdeklődőknek is tudunk szóba jöhető kutyát ajánlani. Jó hangulatú eseményen vehettünk részt, a meghívásért nagyon hálásak vagyunk. A rendezvények nagyon fontosak az életünkben, hiszen itt találkozhatunk személyesen támogatóinkkal, beszélgethetünk az érdeklődőkkel, és nem utolsó sorban az eseményen gyűlő adományokból az előző havi panziós költségeink törlesztését is tudjuk biztosítani.

20819178_463066520715701_2265078201419484479_o.jpgAz eseményt sajnos beárnyékolta a szervező, Tamás szeretett buldogjának, Lalikának a váratlan halála, tőle ezúttal szeretettel búcsúzunk. Köszönjük, hogy ismerhettük ezt a rossz előéletből indult, de Tamás mellé ikonná vált kutyát. Részvétünk a gazdinak.

6_kertem_orokbefogado_nap.jpgA vasárnapot a már-már szokásosnak mondható jó idős örökbefogadó napunkon töltöttük, melynek a Kertem nevű szabadtéri hely adott ismételten otthont. Sok kutyánk volt jelen, meglepő módon bár kevés volt a látogató, arányaiban magas volt a komoly érdeklődők száma, így egy konkrét gazdisodás mellett több gazdijelöltessel zártuk a napot. Róluk később adunk majd hírt, ahogy valóban ki is repülnek.

A következő örökbefogadó napunk 2017. szeptember 3-án lesz 11-től 16 óráig. Erre keresünk kutyafuvarosokat, illetve kutyafogó embereket is! eszkulap2016@gmail.com

7_lilla_gazdis.jpgLilla a helyszínről már gazdijaival térhetett haza, akik vállalták őt a kicsit még kötött mozgása ellenére, és akiknél olyan gyorsan beilleszkedett, hogy nem is hiszik, hogy nem az ő kutyájuk volt korábban. Vannak, akik elaltatták volna őt, hiszen egy gerincműtét drága és kockázatos, de mi vállaltuk ezt: és ezalkalommal siker koronázta ezt a vállalást.

4_kele.jpgKele eddig a hétvégéig maradhatott ideiglenes befogadójánál, akinek nagyon hálásak vagyunk, hogy a kórház utáni lábadozás időszakára vállalta ezt a tacskó forma fiúcskát. Szerencsére az egyik csapattagunkon keresztül sikerült Kele számára egy másik helyet találni, ahol... De ez már egy másik történet.

3_teo.jpgPanziós kenneljét hagyta hátra Teó, aki annyira bedolgozta magát a sétáltatói szívéve, hogy úgy döntöttek, hazaviszik őt ideiglenes befogadóként. Teó korábban is lakásban élt, oda zárva találták társaival együtt, amikor a gazdájuk kórházba került, és az ő ellátásukat senki nem biztosította. A kezdeti jelölgetésen túl nem volt vele probléma, szépen beilleszkedett ideiglenes befogadói életébe. Nagyon szépen. Hogy mennyire...? Arról is következő beszámolónkban adunk majd számot.

Ugye, milyen furcsa, hogy két, egymásra erősen hasonlító, fekete tacskó keverékünk számára egyszerre nyílt meg a lehetőség kapuja...?

Nyárderéki kalandok egy gazdisodással

balu_2.jpgBalu végre gazdis lett. Ez a hét szuper híre. Egyszer már volt gazdis, de az nagyon rövid életűre sikerült, hamar lemondtak róla. Az új család elvitte magához pár próbanapra, de nem is volt kérdés a maradása. A kislány és ő nagyon egymásra találtak, így Balu egy német-magyar családnál véglegesítette magát, a két ország között fog ingázni.

Sajnos több gazdisodásról nem tudunk hírt adni, a nyár az uborkaszezon az örökbeadásokat illetően, ellenben a segélykéréseknek ez a csúcsidőszaka. Mostanra sajnos nagyjából minden szervezet megtelt, és ilyenkor kicsit felerősödnek az ivartalanítási felhívások, a felelős állattartás kérdése is, hiszen egyszerűen mind a kutyák, mind a macskák tekintetében eljutottunk a tarthatatlan állapotig. Egyszerűen az egész reménytelenné válik, nincs érdemi mentés, mert soha semmi nem elég. Szomorú ez, mert mindenkinek csak egy élete van, a gyepmesteri telepen elaltatott állatoknak pont úgy, mint a túlzsúfolt kennelekben halálukat lelő kutyáknak.

purga_ideigleneshez_koltozott_1.jpgGazdálkodásunk szempontjából is jó hír, hogy két védencünk ideiglenes befogadóhoz költözhetett. Purgát, az orosz-európai lajka szukát egy korábbi örökbefogadó családunk vette átmenetileg magához, így kutyatársaságban, benti tartás mellett folytathatja a gazdikeresést. Purga nem csak gyönyörű, de nagyon kedves, jó idegrendszerű kutya, akinek ideje lenne már gazdit találni.

Kele elhagyhatta a kórházat, de nem volt hová tennünk. Átmeneti jelleggel az egyik mányi, utcavégi kutyás vállalta a befogadást, így Kele családban lábadozhat tovább. Esetében az ivartalanítás még hátravan, mert érkezésekor a sérült állkapcsára kellett figyelnünk.

pamut_tovabba_is_szivferges.jpgOrvosi körökből is akadt a hétre. Pamutot, a kuvaszt vittük szívféreg újratesztelésre, mert lejárt egy újabb Doxycylin kúrája, de sajnos a mostani tesztje is pozitív, úgyhogy a szívférgekkel való küzdelem folytatódik.

kucsma_bacsi_atkoltozott_a_menedekbe.jpgUgyan nem családba, de talán kicsit nagyobb figyelem övezte helyre, a mányi menedékbe költözött át a veterán Kucsma bácsi. Az út előtt kellemes fürdőt vett. Nem titok, miért mozgattuk át oda: hamarosan elindul Németországba, ahol talán nagyobb szerencséje lesz a gazdikeresésben.

Itthon sajnos meglehetősen nehéz az idősebb kutyák számára szerető családokat felkutatni, ha meg az adott kutya még nagyobb termetű is, akkor gyakorlatilag lehetetlen. Természetesen máshol sem fenékig tejfel az élet, de az tény: a veterán ebek nagyobb eséllyel tudnak pld. Németországban vagy Ausztriában gazdisodni, mint nálunk.

lulu_ivartalanitva_2.JPGLulu családból érkezett dominancia gondok miatt, de nálunk nagyon komoly problémákat nem mutatott eddig, bár nem egy meghunyászkodó darab. A héten átesett a szívféreg-tesztjén, majd az ivartalanításán, így gyakorlatilag ez a szép tacskó szuka mehetne is gazdihoz.

hangya_ivartalanitva.jpgHangya nagyon félénk, de ő sem kerülhette el az ivartalanítási beavatkozást, a héten erre is sor került. Vilmos, a menedéki lakótársa nem volt túl boldog a tölcséressé vált Hangyától, de talán hamar elmúlik ez az állapot is. Hangya szépen alakul, de sajnos nagyon lassan. Családban sokkal látványosabb lehetne a fejlődése. Ha valaki magához venne egy szocializációs hiányosságokkal küzdő, egy év alatti, kis-közepes keverék szukát, nagyon nagy lehetőséget adna Hangya kisasszony mancsába...

20374430_2027119407508924_3944448946858906106_n.jpgBenji, a mi tömör tacskó formánk hajlamos okoskodni a kan kutyákkal, de alapvetően nem juttatja a dolgokat verekedésig. A hétvégén viszont sajnos őt verték meg másik kutyák, így egyértelművé vált számunkra, hogy Benjinek ideiglenes befogadót kell valahogy keresnünk. Mivel szívférges, így tudjuk, hogy erre az esély kisebb, de a lassú módszer szerinti kezelésnél valójában nagy félnivalója senkinek nem lenne.

Hosszú idő óta ez volt az első hét, amikor nem érkeztettünk új kutyát, ez pedig nagyon fontos a talpon maradásunk érdekében. Nem sokáig tudtuk megállni azonban, pedig gyakorolnunk kell az önmérsékletet, illetve nemet is meg kell tanulni mondanunk.

A gazda jogai mindig léteznek, a kötelezettségei... Azok meg nem.

19893843_1707542285941576_359980469_o.jpgA határ vidékéről korábban is vettünk át kutyát, ezzel segítve az ott szolgálatot ellátó katonáink, rendőreink munkáját. Így legalább a szívükön viselt sorsú kutyákkal már nincs gondjuk, biztonságban tudhatják őket. Mostanában viszont a mentéseink inkább reaktívak, mint proaktívak. Ennél az állományi létszámnál sajnos ez egy normális jelenség, az ember vak és süket, nem lát és nem jár semerre, amerre bajban lévő állatokba bukkanhatna. A héten viszont megkerestek minket azzal, hogy egy fekete tacskó keverék kísérgeti a vonatokat egy ideje, viszont aznap reggel súlyos sérüléssel jelent meg a reggeli műszakban, a szája-álla törött, a fogai egy része csonttal tört, semmi sem volt a helyén a szájában. Ugyan a kiskunhalasi állatvédők átvették volna, de az orvosi ellátásának biztosítására nem láttak garanciát, így a kutya egy fél napnyi intenzív szervezést követően hozzánk került. A Felicavet Állatkórházban megoperálták őt, a kelebiai származására utalandó a Kele nevet kapta a keresztségben.

19886023_1707542442608227_537403334_o.jpgAztán jelentkezett a kutya vélelmezett gazdájának a fia. Szerette volna visszakapni 75 éves édesanyja számára a frissen operáltatott ebet. Ugyan a kutya napok óta nem tartózkodott otthon, senki nem kereste, most, hogy megsérült és a gondozásunkba került, hirtelen fontossá vált. Egyedi azonosítója nem volt, pedig annak megléte esetén az első napon visszakerülhetett volna otthonába, hiszen a határok őrei olvastattak chipet. A kutya talált kutyaként csapódott a házhoz, valószínűleg nem először volt már az utcán, bármikor érhette volna baleset. Most még viszonylag szerencsésen megúszta, hiszen él, ha minden a tervek szerint alakul, szépen is fog gyógyulni, de nem látjuk biztosítottnak azt, hogy a jövőben jobban vigyáznának rá. Most is a katonák csalták el, ők etették, ők szoktatták el a háztól... Kele tulajdonjoga igazolhatatlan. Úgy volt kóbor kutya, mint sokan mások, jelöletlenül, valószínűleg ebből fakadóan oltatlanul is. Nekünk nem hiányzott egy újabb balesetes a gondozásunkba, de fogadtuk, gyűjtünk rá, ellátjuk és megfelelő gazdát keresünk számára az oltási programja befejeztével. Tudjuk, állatvédőként negatívak vagyunk, nem tiszteljük az embert. Megkaptuk. Ezzel a tudattal fogjuk nézegetni Kele leendő új életének képeit, ahol valaki szereti, figyel rá és ahol biztonságban élhet. Ideiglenes befogadót vagy gazdit keres, 2-3 éves, tacskónál nagyobb, de tacskó forma keverék kan. Kedves, barátságos, mindenkivel hízelgős, megfelelni akaró.

lulu_megerkezett.jpgUgyan most már tényleg teltházunk van, Kelén kívül is befutott egy tacskó szuka, a Lulu. Foglalkozás hiány miatt kerestek számára új családot, illetve a meglévő jagd terrierrel való konfliktusai miatt sem maradhatott. Egyelőre annyit látunk, hogy egy karakánabb, de összezavarodott kutyalány, akinek lesz mit rendbetenni a kobakjában ahhoz, hogy valahol kiegyensúlyozott életet élhessen. Ivartalanítását követően örökbefogadható, mindössze három éves és nagyon helyes. Ideiglenes befogadót is keres.

hajnal_gazdis.jpgAz örökbefogadó napon egyeztetettek ritkán teljesülnek 100%-ban, de most büszkén mondhatjuk el, hogy mindkét ott lefoglalt kutyánk gazdis is lett. Hajnalt a hajdúhadházi gyepmesteri telepről mentettük, szerencsére ő nem töltött túl sok időt nálunk, hamar meglátta benne egy pár a leendő kutyatársat.

picurka_gazdis.jpgPicurka ellenben hónapok óta várta, hogy valakinek végre rajta is megakadjon a szeme. Jó természete ellenére nem igazán volt senki, aki magához vette volna őt. Szerencsére a személyes találkozás jó irányba fordította a  szerencséjét, és hamarosan már a balatoni nyaralóból fog beköszönni.

manamarcsika.jpgMana és Marcsika egyszerre jöhettek el a kisvárdai menhelyről, mindketten félénk, alázatos, nagyon nehezen megnyíló keverék szukák. Nem igazán tudtuk őket rendezvényre vinni a félősségük miatt, de valahogy az érdeklődők is elkerülték őket. Ideiglenes befogadójuk, Niki, nehezen szakad el a nála állomásozó átmeneti védencektől, így azért, hogy a későbbiekben is közel tudhassa magához őket, a baráti körében kezdett el számukra megfelelő otthont keresni. Vagyis inkább találni. Merthogy Mana és Marcsika megtalálták azt az embert, aki mellett tovább nyílhatnak, és aki mellett megismerhetik a gazdisság érzését minden tekintetben.

20108445_1462776447098827_913597809442605999_n.jpgKucsma bácsi hamarosan Németországba költözik, az egyik segítő partnerszervezetünk helyezi őt el családi körülmények között. A veterán, süket és rozoga keverék kannak sajnos nagyon sok lehetősége itthon a gazdisodára nem akadt, így nagyon örültünk, amikor ez a lehetőség felvillant számára. A költözés július végén esedékes, de hogy már ott legyen, ahonnan majd elindulnak, a hétvégén egy fürdést követően átköltözött a mányi menedékbe.

19679324_2016496708571194_5351967622990769696_o.jpgA mányi menedékben sajnos a gaz túlságosan nagy teret nyert magának, szükségünk lenne gazoló, kertásó, kapáló segítőkre, munkatársakra. Egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentjük a leendő csapattagot, a munkavégzés ideje rugalmasan megállapítható, az elszámolás óra alapú. Jó fizikumú, helyi, környéki diákok jelentkezését is várjuk 16 éves kortól. Valakinek van még kedve dolgozni? eszkulap2016@gmail.com

Kihíztuk a kereteket

boti_spagetti.jpgEddigi legkövérebb kutyáink megérkeztek a gondozásunkba. A döbbenettől nem is nagyon tudtunk mit mondani, pedig látszik, hogy a zsír alatt két gyönyörű, fajtatiszta tacskó rejtőzik. Spagetti, a standard tacskó négy éves, jelenleg 18 (!) kg, Boti három éves és törpe tacskó, ő is tíz körülre hízott. A gazdája külföldre költözés miatt hirdette a kutyákat, jelentkezett is rájuk egy család, de az utolsó pillanatban visszamondták. Így kerültek hozzánk ezek a rejtett szépségek, akik most szigorú súlykontroll mellett élnek, diétáznak, de úgy, hogy az ne legyen számukra extrém megterhelő, emellett óvatosan mozgatjuk is őket, hogy az ízületeiket nem túlterhelve, de napjaik fontos részévé váljon a mozgás. Spagetti és Boti eddig is együtt éltek, ragaszkodnak is egymáshoz, így együtt keresnének szerető gazdit.

balu_1.jpgRégi-új kutyánk is lett a héten, mert a szerelem nem tartott sokáig. A kezdeti beilleszkedési gondok, szeparációs szorongás hamar kitette Balu szűrét örökbefogadó családjából, és a 27. hetet már ismét eszkis védencként zárta. Szomorúak vagyunk, mert ez a csendes, megfelelni akaró tacskó keverék kan megérdemelné már, hogy valaki tényleg a végleges gazdája akarjon lenni, és ne mondjon le róla az első problémáknál.

A héten szerencsére volt gazdisodás is, nagyon nagy szükség volt rá, mert a létszám dinamikusan nőtt az utóbbi időben, és így elértük a teljesítő képességünk felső határát. Innentől hiába akarunk segíteni, a lehetőségeink elég korlátozottak, úgyhogy most a gazdihoz adásokra koncentrálunk. Nincs más lehetőség.

biborka.jpgBíborka társával, Bátorral együtt érkezett, ő volt a kedvesebb, alkalmazkodóbb. A májusi örökbefogadó napon szerettek bele, látogatták, és végre eljött az ő ideje, amikor megkezdhette gazdis életét. Szerencsére nagyon jól sikerült a beilleszkedés, a gazdijával tökéletes az összhang.

bator_006.jpgTársa, Bátor, egy középkorú szálkás szőrű tacskó keverék kan, jelenleg a mányi menedék lakója. Más kutyákkal nem jön ki, egyedüli kutyaként keresi végleges gazdáját. Szereti a simogatást, a figyelmet, kínosan szobatiszta, sétálni szeret. Jó lenne legalább egy ideiglenes befogadót találni számára, nagyon sokat jelentene a fejlődéséhez, gazdisodási esélyeinek növeléséhez.

covek.jpgCövek a fiatal stafford keverék kan sok érdeklődőt vonzott, de esetében nagyon körültekintőnek kellett lennünk, hiszen most épp időben került hozzáértő kézbe az amúgy dominanciára hajlamos kutya. Egy bullterrier mellé került, amint megfelelő korba lép, átesik az ivartalanításon (ez azért is fontos, mert van egy rejtett heréje), és mivel a gazdik rutinosak, a nevelése sem vadul el, nem lesz belőle az utca réme harci kutya.

kefe.jpgBukta és Kefe együtt érkeztek, korábbi gazdájuknál együtt éltek. Hamar kiderült, hogy a kötődésük egymás felé viszont nem annyira elemi, mint más esetekben, így őket elkezdtük külön-külön is hirdetni. Ez pedig hamar eredményt is hozott, mert Kefébe egy korábbi örökbefogadón beleszeretett, így a héten megtörtént ivartalanítását követően haza is vitte őt.

bukta.jpgBukta szintén ivartalanításra került, de nem volt annyira szerencsés, mint társa, így ő még egy bentlakásos panziónkban várja, hogy a nyolc éve ellenére valaki beleszeressen, és maga mellé válassza őt. Ígéretesen alakulnak a dolgai így is, jelenleg egy angliai érdeklődő családdal egyeztetünk. Meglátjuk, hogy milyen fordulatot vesz az élete.

csipi_1.jpgA kutyagyűjtős csivava keverékeink, Csipi és Dominó átestek a héten az ivartalanításon. Csipi a műtétet követő pár nap lábadozás után egy szerető, türelmes és elkötelezett gazdához költözött, aki még akkor sem torpant meg, amikor Csipi megharapta őt egy váratlan helyzetben.

domino_1.jpgDominó sajnos a hétvégére egyik pillanatról a másikra összeomlott, felszökött a láza, és hiába került azonnal kórházba, az életét nem lehetett megmenteni. A fiatal kutya szervezete feladta. Kértünk boncolást, mert bár drága dolog, és ez az, amire állatvédőként a legnehezebb előteremteni a fedezetet, de szeretnénk tudni, hogy mi okozta azt, hogy nem tudtunk számára boldog és hosszú, gazdis életet teremteni, ilyen rövid idő leforgása alatt távozott az élők sorából. Rettenetesen sajnáljuk, feldolgozhatatlan minden ilyen tragédia.

nudli_1.jpgNudli a túrkevei gyepmesteri telepről menekülhetett, ezen a héten pedig átesett az ivartalanításon, illetve előtte a szokásos szívféreg-teszten is. Szerencsére jól viselte a beavatkozást, és így már készen is állna arra, hogy gazdihoz költözzön. Tacskó forma, de kicsit nagyobb termetű kan kutya, akinek ideiglenes befogadót is keresünk.

hb.jpgHB, a veterán félperzsa kandúrunk erősen nyálzani kezdett, a szája egyik oldalán folyamatosan csepegett a nyál. Állatorvoshoz vittük, ahol kiderült, hogy nyálmirigy cisztája van, ami csak műtétileg korrigálható. A kórházban is maradt, hogy másnap elvégezzék rajta a beavatkozást. Szerencsére nem volt semmi komplikáció, azóta is ideiglenes befogadójánál várja, hogy egy végleges gazdi szeme megakadjon végre rajta. HB sajnos FIV +, így egyedüli cicának és kizárólagos benti tartással fogadható örökbe.

kertem.jpgNem éreznénk hitelesnek, ha csak jajonganánk a teltházunk miatt, de nem tennénk meg mindent azért, hogy védenceink közül legalább egy-egy gazdihoz költözhessen, így havonta legalább egyszer van egy örökbefogadó napunk, ahol egy tizenpár kutyából álló, gazdikereső csapatunkkal személyesen is megismerkedhetnek az érdeklődők. A jó idős hónapokban ennek a rendezvénynek a városligeti Kertem ad otthont. Ezen a hétvégén is kitelepültünk néhány órára. Remek hangulatban telt a nap, sok tárgyi adomány gyűlt, és pénzbeli támogatás is érkezett, melyet teljes összegében a júniusi panziós költségeink fedezetéül használunk fel. Két védencünkre komoly érdeklődők érkeztek, így reményeink szerint hamarosan beszámolhatunk Hajnal és Picurka gazdisodásáról is.

süti beállítások módosítása