Hosszú hétvégénk volt, de egy cseppet sem bánjuk. A Tacskós Közösség és a Kutyás Cuccok meghívására a pénteki és szombati napot Velencén töltöttük a Tacsi Pancsi rendezvényen, ahová sok kutyás elhozta a kutyáját úszni, illetve a rendezvényeken is többen részt vettek. Mi ajándékos standunkkal és örökbefogadható kutyáinkkal képviseltettük magunkat, hiszen védenceink fele a tacskó formákból kerül ki, így a tacskó iránt érdeklődőknek is tudunk szóba jöhető kutyát ajánlani. Jó hangulatú eseményen vehettünk részt, a meghívásért nagyon hálásak vagyunk. A rendezvények nagyon fontosak az életünkben, hiszen itt találkozhatunk személyesen támogatóinkkal, beszélgethetünk az érdeklődőkkel, és nem utolsó sorban az eseményen gyűlő adományokból az előző havi panziós költségeink törlesztését is tudjuk biztosítani.
Az eseményt sajnos beárnyékolta a szervező, Tamás szeretett buldogjának, Lalikának a váratlan halála, tőle ezúttal szeretettel búcsúzunk. Köszönjük, hogy ismerhettük ezt a rossz előéletből indult, de Tamás mellé ikonná vált kutyát. Részvétünk a gazdinak.
A vasárnapot a már-már szokásosnak mondható jó idős örökbefogadó napunkon töltöttük, melynek a Kertem nevű szabadtéri hely adott ismételten otthont. Sok kutyánk volt jelen, meglepő módon bár kevés volt a látogató, arányaiban magas volt a komoly érdeklődők száma, így egy konkrét gazdisodás mellett több gazdijelöltessel zártuk a napot. Róluk később adunk majd hírt, ahogy valóban ki is repülnek.
A következő örökbefogadó napunk 2017. szeptember 3-án lesz 11-től 16 óráig. Erre keresünk kutyafuvarosokat, illetve kutyafogó embereket is! eszkulap2016@gmail.com
Lilla a helyszínről már gazdijaival térhetett haza, akik vállalták őt a kicsit még kötött mozgása ellenére, és akiknél olyan gyorsan beilleszkedett, hogy nem is hiszik, hogy nem az ő kutyájuk volt korábban. Vannak, akik elaltatták volna őt, hiszen egy gerincműtét drága és kockázatos, de mi vállaltuk ezt: és ezalkalommal siker koronázta ezt a vállalást.
Kele eddig a hétvégéig maradhatott ideiglenes befogadójánál, akinek nagyon hálásak vagyunk, hogy a kórház utáni lábadozás időszakára vállalta ezt a tacskó forma fiúcskát. Szerencsére az egyik csapattagunkon keresztül sikerült Kele számára egy másik helyet találni, ahol... De ez már egy másik történet.
Panziós kenneljét hagyta hátra Teó, aki annyira bedolgozta magát a sétáltatói szívéve, hogy úgy döntöttek, hazaviszik őt ideiglenes befogadóként. Teó korábban is lakásban élt, oda zárva találták társaival együtt, amikor a gazdájuk kórházba került, és az ő ellátásukat senki nem biztosította. A kezdeti jelölgetésen túl nem volt vele probléma, szépen beilleszkedett ideiglenes befogadói életébe. Nagyon szépen. Hogy mennyire...? Arról is következő beszámolónkban adunk majd számot.
Ugye, milyen furcsa, hogy két, egymásra erősen hasonlító, fekete tacskó keverékünk számára egyszerre nyílt meg a lehetőség kapuja...?
