Vannak szerencsés kutyák, akik jó helyen születnek, felelős családokba kerülnek, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Sajnos ők vannak kevesebben. A többség nem ilyen szerencsés, ezért van nagy szükség az állatvédőkre.

Rossz helyre születni egyáltalán nem nehéz, hiszen rengeteg az ivaros kutya, az ivartalanítás általánossá válásáig még rengeteg idő fog eltelni. A megszülető almok egy része nem is éri meg az egy hónapos kort, de akik igen, azok sincsenek biztonságban ezeken a helyeken. A fertőzésveszély mellett ki vannak téve az éhezésnek, a zord körülményeknek és sokszor az emberi bántalmazásnak is.

Ugyanez a helyzet a felnőtt kutyák esetében is, de itt már sokkal változatosabbak az okok, ami miatt egy kutya bajba kerülhet. Az elszökés az csak egy eset, a kertben tartott kutyákra jellemző kötődési hiányosságok nem sokat segítenek a kerítésen belül tartásban. A valamilyen galibát okozó vagy egyszerűen csak megunt állatokat sokszor a saját gazdájuk teszi ki, hagyja el, még ha ez hivatalosan az Állatvédelmi Törvény előírásaiba is ütközik, chip hiányában a kutya nem köthető a gazdához, illetve a szándékos elhagyás is nehezen bizonyítható. Sok esetben az idős rokon halála az örökösök számára nem jelentik azt, hogy a hátrahagyott állattal nekik valami feladatuk lenne, jobb esetben gazdát keresnek neki, rosszabb esetben leadják egy gyepmesteri telepre vagy kihajítják. A gyepmesteri telepek folyamatosan tele vannak az utcán kóborlókkal, a leadottakkal, a magukra hagyottakkal, a feleslegesekkel, a hatóság által elkoboztatottakkal. Az országban még mindig rengeteg helyen altatnak, nem is feltétlenül helyhiány miatt, hanem azonnal is akár, de legkésőbb a kötelező karantén végén. A menhelyek bőven erejükön és kapacitásukon felül üzemelnek, a vidékiek örökbeadás hányában fuldokolnak a rengeteg kutyától. Ebben a környezetben létezik az Eszkuláp Egyesület, ebbe a környezetben igyekszik helytállni, menteni, esélyt adni.

Védenceink eltérő előélet után, különböző körülmények közül kerülnek hozzánk. Többségük nálunk tanul meg kötődni, itt éli meg, hogy milyen érzés melegben és biztonságban álomra hajtani a fejét, hogy mennyire jó dolog a rendszeres, minőségi élelem. Emberek veszik őket körül addig is, amíg nem talál rájuk a végleges gazdi: egyesületi tagok és önkéntesek gondoskodnak arról, hogy megtanuljanak pórázon sétálni, megismerjék az autózást, részt vegyenek rendezvényeken és mindeközben sok-sok pozitív megerősítésben, szeretetben legyen részük. A rossz körülmények közül, altatás elől beeső, riadt és rossz állapotú kutyák kivirágoznak, az odaadás megszépíti őket, és így talán a gazdijelöltek számára is biztonságosabb örökbefogadási potenciált jelentenek. Nálunk tudják, hogy mit vesznek maguk mellé, hiszen a lehetőségekhez mérten ismerjük a védenceinket, nem csak tartjuk őket.

Aztán a gazdisodás egy újabb állapot. Meggyőződésünk, hogy a kutyák pontosan tudják, hogy onnan már nem mennek sehová, hogy az már végleges. Magabiztosak, ragyogó tekintetűek és... Egy kicsit talán olyanok is, mint a gazdáik. Előbb-utóbb minden kutya és gazda hasonlítani kezd egymásra, legalább apró dolgokban.

Mivel a mentett kutyáink is elég eltérőek küllemben, jellemben és életkorban is, így az örökbefogadóinkról is elmondhatjuk ugyanezt. Mindig a kutyához leginkább illő családot keressük, mind a jelentkező családhoz leginkább passzoló kutyát vagy kutyákat ajánljuk. Hiába szeretne valaki egy aktív kutyát, ha egyébként alig van ideje a lakáson kívüli programokra, de hiába tetszik neki valamelyik nyugodt veterán, ha hosszú kirándulásokat tervezne a kutyájával.

A Vizslafotózás és Göblyös Péter fotós nem kevesebbre vállalkozott, mint megmutatni a még gazdikereső és a már otthonra lelt védenceinket úgy, ahogy még senki sem láthatta őket. A fényképezés művészi eszközével nyitja meg a szépet, majd hajlítja a gazdisság "mégszebbjébe", hogy a külső szemlélő számára is egyértelművé váljon a változás, a gazdis lét hatása. A "végre otthon" tekintet és ragaszkodás, amely nem szabad, hogy csak az eredendően is szerencsés kutyák sajátja legyen. Legyen minden gazdikereső végre otthon.

A Vizslafotózás jótékonysági kiállítása 2018. május 3-án 19 órakor nyílik meg az érdi Szepes Gyula Művelődési Központban. A kiállítást Láng Balázs színész nyitja meg. A képeket két hétig lehet majd megtekinteni.

A kiállítást követően a fotók megvásárolhatóak lesznek minimum 15.000 Ft adományért. Mi nagyon örülnénk, ha egy-egy eszkulápos védenc mosolygna rátok a nappalitok faláról, a munkahelyeteken, esetleg egy-egy szállodai szobában, romkocsmában, egyéb szolgáltató létesítményben. A képek után befolyó teljes bevétel az Eszkuláp Egyesület állatvédő tevékenységét támogatja.