A rejtélyes egyenlet megfejtése nem más, mint négy gazdisodó és három új érkező, de emellett még volt két rendezvény és ivartalanítások is. Az biztos, hogy február közepén egy dologra nem volt lehetőségünk: unatkozni. De ha valaki úgy képzelné, hogy egy fizetett, 4-5 főből álló profi csapat az, aki teljes munkaidőben szervezi a dolgainkat, eláruljuk, hogy mi is "csak" önkéntesek vagyunk, akik munka és magánélet mellett visszük az egyesületi feladataokat, intézzük a kutyák körüli tennivalókat. Ez egyben azt is jelenti, hogy bárki képes utánunk csinálni, de akár velünk is. Mindenkit szeretettel látunk.

Négy kutyát egy hét alatt örökbeadni hatalmas dolog, bár halkan már hozzá is tehetjük, hogy a következő beszámolónkban sajnos az egyikük vissza is érkezik hozzánk. Mindenesetre ezen a héten még boldogok voltunk, hogy az ideiglenes befogadóhoz induló WW végül örökbefogadási papírral maradt ott az új helyén, és az első napok beszámolói alapján minden a legnagyobb rendben is volt.

Az Akasztói német vizsla keverék család utolsó két tagja is elköltözött tőlünk a héten. Avart, a barna-cser kölyköt egy kedves, budapesti család fogadta örökbe. Szerencsére jól alakultak az első napok, és bár Avar igazi csibész, minden a legnagyobb rendben van. Gazdái elég aktív életet élnek, így a kis Avarnak sem lesznek unalmasak a napjai, az egészen biztos.

Ablak, az anyakutya ideiglenes befogadónál élt, de átmeneti családjának egyik közeli hozzátartozója annyira beleszeretett, hogy ő jelentkezett végleges gazdinak azzal, hogy az ideiglenes befogadói is sokszor találkozhatnak majd vele. Az ivartalanításáról már ők gondoskodnak, ezt nagyon köszönjük!

Csomorzsi hosszú időt töltött állatvédelmi gondozásban, ami nem csoda, ha azt vesszük, hogy egy beszámíthatatlan ember portáján élt másodmagával, és a kiszámíthatatlan viselkedésű ember közelsége mély nyomokat hagyott a kutyákban. Csomorzsi csípett, rúgott, harapott, és ezen az állapoton leginkább az ideiglenes befogadóhoz költözése tudott csak változtatni, ahol újra bizalmat szavazott az embernek. A sokkal kedvesebb és nyitottabb Morzsiért pedig be is futott egy osztrák érdeklődő, aki előbb eljött személyesen meglátogatni őt, majd ezen a héten véglegesen össze is kötötték az életüket.

Az események sodrában szépen megjelentek az új kutyák is azzal, hogy nagyobb testű kutyát most még egy jó darabig nem fogunk tudni elhelyezni, erre ugyanis csak a menedékben rendelkezésre álló feltételek adottak, ott meg nem nagyon lesz mostanában úgy üresedés, hogy nem hozzuk át valamelyik, nem családi panzióban lévő védencünket az adott helyre. De kisebb testű kutyáknak, főleg, ha azok tacskó formák, igyekszünk segítséget nyújtani azzal, hogy versenyezni nem szándékozunk senkivel. (Viszont az egyes fajtákhoz való viszonyunk sem változott meg az évek során.)

Lüszit, az idős tacskó keverék szukát elképesztő állapotban találták Battonyán, egy árokban próbált egy tetemből pár falatot kitépni. A kutya elhanyagolt, rendkívüli módon lesoványodott volt, emellett masszív bőrproblémákkal is küzd. A chipje alapján meglett az eredeti családja, akik magyarázat helyett szerették volna őt visszakapni. A kutya hozzánk került, a szükséges vizsgálatait megcsináltatjuk, biztosítjuk számára a megfelelő helyet a rehabilitációra, miközben a megtaláló a gazdákkal szemben feljelentést tett állatkínzás miatt. Meglátjuk, mi lesz ebből a történetből.

Kökörcsin az Illatos útról került hozzánk, egy 6-8 éves, emlődaganatos szálkás szőrű tacskó szuka, aki a héten át is esett az ivartalanításon és az emlődaganat eltávolításon is. Az elváltozást szövettanra küldtük, melynek eredményére még várnunk kell. Kökörcsinről kiderült, hogy egy nagyon kedves, alkalmazkodó, mindenkivel kompatibilis kutyahölgy, bár a szorult helyzetekben - mint amilyen a fürdés és trimmelés volt - hajlamos odakapni. Reméljük, hogy nem kell sokat várnia a végleges gazdira, de az biztos, hogy valaki jól fog majd járni vele.

Tahitótfaluból érkezett bejelentés egy kóborló, aprócska tacskó forma kutyáról. Önkéntesünk sötétedéskor akadt a nyomára, egy gödörből kihúzva kellett ezt a kaninchen szálkás tacskó kant megmenteni. Thor lett a neve, és egyből állatorvoshoz futottunk vele, mert nem csak ki volt hűlve, hanem rendkívüli mértékben ki volt száradva és le is volt soványodva, illetve valami a szemével sem volt rendben. Infúziót kapott, és az első éjszakát kritikusnak tekintettük, de Thor szerencsére élni akart, és napról napra szépen szedi össze magát.

Állatorvosi körökből egy jutott még erre a hétre, a székesfehérvári ASKA-tól átvett Lili ment ivartalanításra, illetve előtte átesett a szívféreg teszten, amelyet szerencsére negatív eredménnyel zárt. Lili egy nagyon szép küllemű, kedves, de aktív tacskó keverék szuka, akinek egy mozgékonyabb családot szeretnénk találni, akár második kutyaként.

Két rendezvényre is hivatalosak voltunk. Önkéntes csapatunk a budapesti CACIB két hétvégi napján lehetett jelen, nem csak támogatói ajándékainkat és szerencse kavicsainkat, hanem a jó hangulatot is magukkal vitték, így történhetett, hogy a két nap alatt közel 100.000 Ft-ot gyűjtöttünk.

A Vizslafotózás klubestjén az ideiglenes befogadásról tartottunk előadást, a prezentáció és a helyszínen készült videó hamarosan elérhető lesz, de mi is fogunk még külön írni a témáról, mert nagyon sok aspektusa van, és bár a jószándék rendkívül fontos, az emberek többsége felkészülés, felkészítés nélkül nem lesz alkalmas egyetlen állat átmeneti gondozására sem, pedig egy kicsi odafordulással remek befogadókká válhatnak. Az előadás minőségét jelentősen növelte Demény gazdija, Magos Judit, aki személyes tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel, egyben oldva a téma komolyságának feszültségét is. Köszönjük a lehetőséget a Vizslafotózásnak a részvételre!

Az adományos standunk itt is jelen volt, így a hét rendezvényes bevétele összességében kicsivel meghaladta a 150.000 Ft-ot, melyet állatorvosi tartozásaink csökkentésére, illetve parazitamentesítésre fordítunk majd. Sajnos a kullancs és lepkeszúnyog elleni védekezésnek is eljött az ideje...