Eszkuláp Egyesület: történéseink

Eszkuláp Egyesület: történéseink

Mentett ebek a motorcross pályán

2017. szeptember 06. - ertetlenno

21248572_1846627825652644_8056572044604575538_o.jpgA Hard Dog Race verseny nyár elején számunkra a 6 km-es ún. Base versennyel indult, de a szeptember egy 12 km-es, 22 akadállyal megtűzdelt versenyt tartogatott. Már a fele akkora sem volt egyszerű, így óvatosan álltunk neki a szervezésnek, de végül 21 fős eszkulápos különítmény vágott neki a távnak, köztük több jelenlegi gazdikereső védencünk, illetve már gazdis kutyáink is.

Miről szól ez a kutyás akadályfutás?

Mivel nincs szintidő, így valójában nem a futás az, ami meghatározza ezt a versenyt. Azok, akik az eredményre hajtanak, azok természetesen futnak, de pont ezzel a lehetőséggel minden hobbi kutyás és hobbi futó-gyalogló számára is vonzóvá tették a szervezők. Nem kell hozzá speciális hám, nincsenek vállalhatatlan feltételek. Az ember sokat megtud saját magáról, hiszen a nehezebb részeken átbillenni egyedül vagy társaságban sem mindig egyszerű, de még többet az adott kutyával való viszonyáról, akivel a pályát teljesíti. A saját kutyás párosok az összhangjukra támaszkodhatnak, viszont a mentett, gazdikereső kutyás felvezetők ott, a pályán tudják csak meg, hogy milyen reakciókat vált ki egy-egy feladat az adott kutyából. Jelentjük, minden még nem gazdisként induló védencünk remekül helytállt, megcsinálták a feladatokat, együttműködőek voltak és élvezték ezt a fajta együttmozgást. Míg a gazdás kutyáknak evidencia kell, hogy legyen az, hogy időről időre vannak közös programok a családdal, a még gazdára várók esetében ez nem az. A 12 km-es táv az utazással, bemelegítéssel együtt is 3-5 órányi speciális figyelemmel ajándékozta meg őket, ez pedig felbecsülhetetlen. Emellett kellemesen el is fáradtak mindannyian.

21271318_2046357972251734_2250491613656404640_n.jpgMilyenek az akadályok?

A szervezők is bevallják: nem céljuk egyszerű akadályokat kitenni, hiszen akkor a végén az ember nem érezné azt, hogy teljesített, csak végigment. Ebből fakadóan az akadályok sem könnyítik meg az ember dolgát. A vizesárkokban nincs idő gondolkodni, hogy az ember fázik-e, milyen a viszonya a sárral, illetve a kutyának sincs lehetősége kikerülni azt, együtt kell átjutni a túlpartra, majd folytatni tovább a kihívást. Vízből pedig nagyjából sosem elég, ennek szellemében a 12 km-es pálya már nem csak földbe ásott gödröket, hanem konténereket, műanyag fóliával letakart gumimezőt, sőt patakot is tartalmazott, ráadásul hosszában. Vizes, sáros cipőben mozogni önmagában komoly vállalás, de ehhez jönnek még a palánkos, a felmászós-átmászós, szlalomos, bújós feladatok, illetve újdonságként egy kisúlyozott mellényben történő teherautó plató bevétel is felkerült a repertoárra. Önállóan ugyan nem feladat, de a motorosok számára kialakított pályán való le- illetve felgyalogolás is dob az ember hangulatán: felfelé a meredekeken az ember többször átgondolja az életét, miközben a kutyát is igyekszik feltolni valahogy a meredélyeken, lefelé pedig a tériszony mellett a tapadásmentesre motorozott felület is nehezíti a mozgást. Vagy a csúszós fű. Bármi. Aki még nem volt ilyen versenyen, nem tudja, hogy mi mindenre képes, aki pedig már volt, egyre inkább azt érzi, hogy az ilyen fajta kihívásoknak az élete részét kell képezniük.

21248570_2046350568919141_5809918726281034600_o.jpgMiért vagyunk jelen?

Nem vagyunk felkért szponzor csapat, nem vagyunk a szervezők rokonai, nem is vagyunk őshdresek. Olvastunk róla, elmentünk a 6 km-esre, mert jó csapatösszekovácsolónak tűnt, és így is lett. Annak ellenére, hogy csapataink tagja a legtöbbször egyénileg vagy maximum párban együtt maradva mennek végig a pályán, az előkészületek, a várakozás, a közös élmény még sokáig témát ad a hétköznapokra, ahol minket az állatvédelem nem túl üdítő témája köt össze. Ez egy másik fajta közös cselekvés, egy pozitív, egy idézhető. Kell az ilyen ahhoz, hogy számítani tudjunk egymásra más területen is.

Emellett mindig lehetőség van arra, hogy még nem gazdisodott védenceink közül is egy-egy bekapcsolódhasson, így róluk néhány óra alatt többet tudunk meg, mint sokszor hónapok alatt. Mennyire alkalmazkodók, mennyire terhelhetők, mennyire bírják a verseny iramát, sodrását, a tömeget, mennyire maradnak motiválhatók...

Eszkis kutyák a pályán

Minden méretben voltak most is jelen olyan kutyák, akikhez közünk volt vagy még mindig gazdára várnak.

Lüszi a 6 km-es Base teljesítése után most a dupláját is lekocogta. Tette ezt úgy, hogy amellett, hogy tacskó, eleve nem javasolták nekik az eseményt, pedig remekül bírta a legtöbb, aki indult, ő még a maga 9-10 évével nem is fiatal. Ha valaki látta, hogy milyen állapotban került a gondozásunkba, azt sem biztos, hogy elhiszi, hogy az a kutya életben maradt, azt meg pláne nem, hogy ilyen versenyen indul ideiglenes befogadójával, Dórival. Lüszi a verseny másnapján - teljesen váratlanul - gazdihoz költözött, így számára az esemény biztosan jó óment jelentett.

21246516_1846622668986493_471548121436200035_o.jpgPejva szintén a második érmét gyűjtötte be, de míg az elsőn a nagy melegben majdnem fel kellett adnia a fulladása miatt, most az enyhe időben száguldozott, motivált volt, lelkes és gyorsabb, mint felvezetője. Pejva magán cipelt egy gopro kamerát, ugyan nem rögzítette a teljes távot, de reményeink szerint egy hangulatvideó összevágható lesz majd abból is. Emellett szájkosárban kellett indulnia, mert más kutyákra veszélyes, az embereket viszont rajongva szereti, az ételét, helyét sem félti, még a gyerekek is bármit megtehetnek vele. Régóta gazdikereső, nagyon jó sporttárs, de sajnos sem a fajtája, sem a viselkedése nem könnyíti meg az örökbeadását.

21231554_2046429358911262_5362970847076589945_n.jpgKasza Bubu szintén stafford keverék, így a kitartására bátran építhettünk, és ez be is jött. A nehezebb részeken az ő lelkesedése, tenniakarása lendítette át felvezetőjét, akivel kezdő HDR versenyzőkként is szép időt mentek. Kasza Bubu a mányi menedékünk lakója, sokadik generációs stafford keverék, a tipikus örökbeadhatatlan fekete kutya, pedig ő is imádja az embereket, szuka kutyákkal összeszoktatható, megfelelni akaró. Esélytelen.

Csöpi beugró induló volt, mert az egyik csapattag kiesett, így a helyére érkezett új lánynak kellett egy számára a versenyre ideális kutya. Csöpi nem húz, nem őrjöng, kedves, mindene az ember, és bár nem teszteltük előtte ilyen távon, sőt, nagyon nem is teszteltük sehol, de hibátlanul vette az akadályt - konkrétan az összeset. Csöpi másnap az örökbefogadó napunkon gazdira is talált, így erősítette a szerencsehozó HDR-re hitet tevő volt védenceink táborát.

21272817_1736110239746783_8221388760337831220_o.jpgZizeg egy munkavonalas belga juhász keverék, nem volt problémamentes kutya, az örökbeadása sem ment egyszerűen, hiszen akárkinek egy ilyen kutya nem való. Szerencsére kapcsolatban maradtunk az új családjával, ahol a sport nem kérdés. Az elsőre lehet, hogy még a mi felkérésünkre jötttek csak el, de most már azt látjuk, hogy ott lesznek az elkövetkezőkön is, hiszen a gazdi-kutya összhang esetükben a legszembetűnőbb, ők azok, akik ezt az egészet tényleg csapatként és egy szívvel dobogva élvezik és rohanják végig.

Bio Barka is sokáig várt a gazdisodásra, a Biok egyébként sem a bátorságukról híreket, viszont ő még a korai csapattal jöhetett el, így a szocializációs hiányosságait könnyebb volt kezelni. Időközben gazdisodott, de hogy meglegyen neki is az érem másik fel, visszakértük erre az alkalomra a gazdáitól, akik örömmel vették vissza magukhoz a táv teljesítése után.

21230883_2046254672262064_7200150410383305337_n.jpgMasni egy átkozott jó sportkutya. Egyáltalán nem fárad el, pörög, de kontrollálható, jó idegrendszerű, motiválható, együttműködő és lelkes, fordulékony és gyors. A vízzel sincs baja, minden körülményhez rapid módon alkalmazkodik. Felvezetője engedéllyel vett részt, mivel még nincs 18 éves, de felnőtteket megszégyenítő idővel futották végig a pályát. Masni örömmel csatlakozna akár a legkeményebb HDR-re, a Brutálra, ami 20 km-es távot jelent, de mi reméljük, hogy azt a kihívást már saját gazdája oldalán teheti majd meg. Masni gazdikereső.

Purga szintén gazdis már, de pár napot korábbi ideiglenes befogadóinál töltött, és hát pont úgy alakult, hogy erre a pár napra esett a HDR Wild is, úgyhogy Purga is indult. A lajkákat nagyon nem terheli meg a sport, kutyás sportokra ideális kutyák, viszont az orosz-európai fekete-fehér bunda hihetetlen módon elkoszolódott a végére, még a kifürdetése sem ment egyszerűen.

Lulut problémás viselkedése miatt adta le a gazdája, nem jött ki a másik kutyával sem. Szerencsére nem benne lehetett a hiba, mert érkezésétől gond nélkül működött ideiglenes befogadója felkájában, és ezen a szép szombati napon ő is teljesítette a 12 km kihívásait. Ő volt a harmadik "másnaposunk", mert a vasárnapot már új otthonában tölthette, gazdisodott. Gyakorlatilag a kivitt gazdikereső kutyáink 50%-a másnap családra talált, ami hihetetlen dolog. Reméljük, hogy ez a HDR hatás nem múlik el, mert akkor ennek ismeretében látunk majd neki a következő kihívások szervezésének.

Hadtáp a határvidékről került hozzánk, ott csapódott a határőrség mellé. A kezdetben félénk tacskó keverék szuka szépen kinyílt, de még az esemény előtti héten is az volt a gazdija gondja, hogy képtelen rávenni őt a futásra, csak poroszkálnak. A versenyszellem, a hangulat viszont úgy felpörgette őt, hogy a csapatunk nőtagjai közül a második legjobb időt futották. Hadi szolgálatba helyezte magát gazdija legnagyobb örömére.

21231067_1455739564518600_1395413135898181280_n.jpgHogyan tovább?

Reményeink szerint 2018-ban lesz majd mindhárom Hard Dog Race típus. Ezt a szervezők tudják megmondani, de mi reménykedünk.

A 6 km-es Base mindenkinek, aki egy icipici edzettséggel is bír, ajánlható. Saját kutyával is teljesíthető a táv, de az akkori gazdikeresőink közül is szívesen adunk "kölcsönkutyát", ebben az esetben viszont a felvezetőnek kell megoldania a helyszínre és vissza történő szállítását, illetve a felkészüléseket is. Legalább 2-3 közös séta kellene ahhoz az esemény előtt, hogy valamiféle összhang kialakuljon.

A 12 km-es Wild vagy kicsit jobb edzettséget vagy erősebb akaratot igényel, mert itt már az ember kilép a normál napi távból minden szempontból. Ide is tudunk adni kutyatársat, bár a kínálat a nagyobb igénybevétel miatt szűkül. Itt is szükséges a közös felkészülés, közös élmény.

A 20 km-es Brutal már nem a hétköznapi kutyás nudlik terepe, oda már kell edzettség, futós előélet (vagy kőkemény makacsság és kitartás). Már most tudjuk, hogy ketten biztosan lesznek a csapatból, akik ezen a távon is indulnak, ami nagyon nagy dolog, de ha valaki csatlakozna, nagyon limitáltan fogunk tudni adni megfelelő társkutyákat is a távra az akkori gazdikeresőink közül, viszont velük előedzések lefolytatása erősen javasolt.

Reméljük, hogy jövőre még nagyobb falkával indulhatunk, hiszen jó buli, és az az érzés, amikor az ember átfut a cél alatt, az leírhatatlan. Azt ki kell próbálni.

Az összes eszkulápos csapattagnak és kutyának ezúton is és ismételten gratulálunk a teljesítményéhez!

A bejegyzés trackback címe:

https://eszkulap.blog.hu/api/trackback/id/tr1312807176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

schr62 2017.09.07. 14:53:27

Teljesen jo akutyáknak, gazdáik lehet hogy meg is szokták b..vagy egyebek.
elmeroggyantak..
kutja biztos élvezte és közben elélvezett..

magánügy 2017.12.11. 21:12:39

@schr62: Régebben voltak történések, mert mivel is magyaráznánk a bulldog fejedet, meg a szőrös mancsodat. Azt hiszem, anyukád esete volt az utolsó. De fel a fejjel, csak évente menj el az állatorvoshoz veszettség elleni vakcináért, és ne feledkezz meg a féreghajtásról.
süti beállítások módosítása