A 23. héten volt okunk izgalomra, örömre, idegeskedtünk is eleget, szerveztünk, terveztünk, döntéseket hoztunk. Nehéz volt. Néha olyan nehéz nemet mondani, de néha igent is nehéz, az ember pontosan tudja, hogy életeket jelent az, amit végül mond.

Nagyjából már most elértek a vidéki, altatós gyepmesteri telepek oda, hogy rendszeresen kell hívniuk az orvost ártatlan életek kioltására. Őket ez a legtöbb esetben nem nagyon érinti meg, de minket, állatvédőket nagyon, azokat pedig még inkább, akik egy-egy helyszínen foggal-körömmel küzdenek a bekerülő kutyákért, macskákért. A héten a keceliek segélykérése volt az, ami mellett nem tudtunk elmenni... Osztottunk, szoroztunk és három kutyát menekítettünk ki a helyi gyepmesteri telepről altatás elől.

Mimi egy tündéri, fiatal és kedves, nagyon kellemes megjelenésű keverék szuka enyhe tacskós beütéssel. Vele nem lesz gond, hamar beilleszkedett, minden kutyával barátságos, nem félős, megfelelni akaró. Kezdő kutyásoknak is bátran ajánljuk, illetve ideiglenes befogadót is keresünk számára.

Flint egy hosszú testű, de robusztusabb, nagyobb termetű, csodálatosan csíkozott keverék kan. A telepen nagyon sok kutya volt összezárva, ott nem volt velük gondja, de ahogy megnőtt a személyes tere, megköveteli ezt a távolságot, így rendszeresen kerül kan kutya társaival összetűzésbe. Emberekkel barátságos. Ő is panziós helyen él, neki is mielőbb gazdit kell találnunk, de már egy ideiglenes befogadónak is nagyon örülnénk.

Batu hiába kistestű, mivel a fél szemére vak, így egyáltalán nem az esélyesek táborát erősíti. Emberekkel barátságos, szuka kutyákkal is jól kijön, de kan kutyákkal hajlamos kekeckedni, így nagyobb falkában nem tartható biztonsággal. A mostani panziós helyén éppen ezért nem is nagyon maradhat, számára sürgősen ideiglenes befogadót keresünk.

Pacsi a kisvárdai menhelyen várakozott, de úgy gondoltuk, hogy talán nálunk nagyobb figyelmet kaphat, nem csak többszáz kutya egyikeként élheti mindennapjait. Szerencse is volt, hogy eljöhetett, mert sajnos komoly bélgyulladása volt, ami orvosi kezelést igényelt. Most már túl van az antibiotikum kúrán, így hamarosan áteshet az ivartalanításon, mi pedig reménykedünk, hogy a beavatkozás után már nem a menedékbe, hanem saját, végleges gazdijához kerülhet majd. Pacsi egy 8-10 hónapos, kedves, megfelelni akaró, könnyű és kistermetű tacskó keverék kan. Egy tündéri kiskutya.

A nyári időszak az az időszak, amikor a gyepmesteri telepeken altatnak, de amikor az állatvédelmi szervezetek is létszámstoppot rendelnek el, mert nincs helyük, illetve az anyagi források is kiapadnak eddigre sokszor még azoknál is, akik amúgy adó 1%-ra jogosultak, és ilyen forrásuk is rendelkezésre áll. Ez pedig sok-sok állat halálát jelenti közvetve vagy közvetlenül.

A füzesabonyi állatvédők kértek segítséget egy tacskó forma kiskutyának, aki az út mellett üldögélt, mozdulatlanul, de ők már nem tudták sehová eltenni. Mivel balesetesnek tűnt, így fogadtuk őt. Kiderült, hogy a még csak 10-12 hónap körüli, a sérülése viszont nem friss, hónapokkal korábbi, így már nem operálható. Azt a lábát nem használja, és fájlalja is, így most egy rövid fájdalomcsillapítós kezelés után meglátjuk, hogy az érintett lábat amputáltatni kell-e majd. Róka viszont egy tündéri, alázatos, megfelelni akaró, egészen biztosan rossz előéletből érkezett tacskó keverék kan, akivel valaki majd nagyon jól fog járni. Imádnivaló!

Az öt érkezővel szemben sajnos nem tudunk ugyanennyi gazdisodást felmutatni, de azért nem panaszkodunk, mert van a gazdisodók között olyan is, aki nagyon-nagyon régóta várta már az igazit. Még mindig nem is hisszük, hogy Bio Barkára rátalált az álomcsalád, ő az egyik gazdisodónk a héten. Semmi, de semmi gond nem volt ezzel a kutyával, mégsem akarta őt senki mostanáig. Leírhatatlanul boldogok vagyunk!

A sérülten talált kölyöknek, Driftnek nagyon sokan drukkoltak, de örökbefogadni senki nem akarta a sérült, később valószínűleg amputációra szoruló lába miatt, pedig ha valaki, hát ő biztosan nem egy szánalmat keltő ebecske, három lábbal is ugyanolyan raptor lesz, mint mások néggyel. De ezen a héten volt egy fiatal pár, akik nem csak nézegették a híreket, hanem a tettek mezejére léptek, így kicsi Driftünk gazdira talált.

Rudi az elsők között volt, akik a Polisz telepéről szabadulhattak. Ez volt az a gyepmesteri telep, ahová Budapest egyes kerületeiből kerültek a befogott kutyák, de bejárása oda nem volt senkinek, a nyilvánosságot teljesen kizárták. A héten Rudi gazdira talált, egy olyan család tagja lett, akik előtte való nap saját kutyájukkal teljesítették a Hard Dog Race-t. Talán jövőre már Rudi is csatlakozik?

A múlt heti beszámolóban írtuk, hogy Pamut vérezni kezdett, és mivel ez már egyértleműen veszélyt jelentett, nem halogathattuk tovább az ivartalanítási beavatkozást akkor sem, ha Pamut második tesztje újra pozitív lett a szívférgeket illetően. A héten megtörtént a műtét, nagyon-nagyon izgultunk, de szerencsére Pamut átvészelte az egészet, és azóta sokkal energikusabb, vidámabb, egyértleműen egy terhet vettünk így le róla. A vérzések, hormonális gondok oka egy policisztás petefészek állapotra volt visszavezethető.

Nem csak Pamut operálódott azonba. A héten a lányokon volt a sor, három szuka kutyánk is ivartalanításra került, így már mindannyian készek arra, hogy gazdisodjanak.

Tira, a talált szálkás tacskó szuka eredeti gazdája nem került elő, így ő volt az egyik, aki felkereste az állatorvost. Nagyon jól viselte a műtétet, gyorsan regenerálódott, órákkal később már nem is nagyon látszott rajta, hogy műtötték. Talán-talán hamarosan hírt adhatunk a gazdisodásáról is.

Picurka szintén átesett a bevatkozáson, szerencsére vele sem volt semmi gond. Picurkán valahogy kevésbé akad meg az emberek szeme, pedig egy jó idegrendszerű, kedves, lakáshoz szokott tacskó keverék szuka. Talán most már nem kell neki sem sokáig várnia.

Lillának kijutott a műtétekből az utóbbi időben, de a gerincműtét sikere után neki is szerettük volna megadni az esélyt arra, hogy gazdihoz költözhessen, ennek pedig még esetében is előfeltétele volt, hogy ivartalanításra kerüljön. Ha valaki szeretne egy nagyon kedves tacskó szuka gazdija lenni, ne habozzon!

A hétvége programban gazdag volt. Szombaton a menedékbe szerveztünk kavicsfestést Viki iránymutatása alatt. Nagyon jó hangulatban festegettünk, sokat nevettünk, és néha el-eltértünk a hagyományos kavicsmintáktól. Az összes elkészült mű másnap már az örökbefogadó napunkon várta az adományozókat.

A több éves állatvédelmi tapasztalat alapján tudjuk, hogy a személyes megismerés lehetősége nagyon sokat számít az örökbefogadásokat illetően, sok kutyánk esetében a képek nem adják vissza azt, hogy ők milyenek valójában, így igyekszünk havonta legalább egy örökbefogadó napot szervezni. Az elsőre a nyári szezonban a Kertemben került sor, közel húsz kutyánk részvételével. Szépen gyűltek az adományok, a teljes befolyt összeget a májusi panziós költségeink törlesztésére fordítottuk. Gazdijelöltek is akadtak,  Betti egyértelműen gazdijelöltes lett, Mamkát is biztosra mondták, és talán-talán Dániel sem randalírozik tovább a mányi menedékben. Meglátjuk. Ahogy minden másra is az idő a válasz. Ránk is. Hogy talpon tudunk-e maradni.