A szívférgesség régen a mediterráneum betegsége volt, de a globális felmelegedés, a túlélésre kódolt paraziták és a kevésbé odafigyelő gazdák együttesen lehetővé tették, hogy mostanra Magyarországon is megjelent, már nem csak behurcolt esetekről tudunk, hanem számtalan itt fertőzött állat is van. Éppen ezért mi folytatjuk a korábban kialakított állatvédelmi gyakorlatunkat: nincs olyan védencünk, akit ne tesztelnénk szívféregre. Sajnos a héten azonban kettő pozitív teszttel is szembesülnünk kellett.

Ananász és Szilva az eladott házból került kapun kívülre az új tulajdonos hathatós segítségével, a füzesabonyi állatvédők kértek számukra segítséget, mi pedig hosszas tipródás után a kutyák helyzetét is maximálisan figyelembe véve döntöttünk a fogadásuk mellett. És milyen helyesen! Igen, kétségbe kellene esnünk, valójában kétségbe is esünk minden szívférges kutyánk esetében, de egyben ott van az is, hogy nálunk legalább kiderül, és tudjuk kezelni, tudunk a kutya számára megfelelő életminőséget biztosító jövőképet felmutatni a gyógyulás biztosítása mellett. Mindenesetre az egyik állatorvosunknál, aki ilyen esetekben is biztonsággal operál, átestek az ivartalanításon, mindketten lábadoznak, és várják a szerető gazdikat a szívféreg protokoll folytatása mellett.

Sokan megijednek ettől, de valójában nem túl bonyolult vagy követhetetlen. A kutya folyamatosan Scalibor nyakörvet visel, hogy távoltartsa a terjesztő szúnyogokat, tehát ő maga még véletlenül se váljon más kutyák számára veszélyforrássá. 30 naponként Advocate cseppet teszünk rá, hogy a véráramból irtsuk a lárvákat, így megakadályozva nem csak a továbbfertőzést, de azt is, hogy a meglévők mellé újabb felnőtt férgek fejlődhessenek ki. 2-3 havonta a kutya átesik egy Doxycyclin kúrán. Ez az antibiotikum azt a baktériumot pusztítja el, amellyel a felnőtt férgek táplálkoznak a vérfalból felvéve őket. Minden gyógyszeres kúrát ismétlő teszt követ. Ezt a ciklust folytatjuk addig, amíg a teszt és az azt ismétlő laboros teszt is negatívvá válik.

Gyöngyike szerencsére negatív teszt után feküdt a műtőasztalra, neki az ivartalanítása mellett a sérveit is össze kellett rakni. Szerencsére jól viselte a beavatkozást, szépen lábadozik, és továbbra is keresi a tökéletes családot, akik éppen egy idősebb, de szuper kutyát keresnek, merthogy ő olyan.

Ugyan a szívünk megszakadt, de nem találtunk más megoldást Lujzi számára, mint a családi panzióból egy kenneles panzióba átmozgatni őt. A régi helyén időről időre belekötött egy-egy kutyába, támadta őket, és mivel ez kezelhetetlenné tette az ott élő kisebb falkát, Lujzit ki kellett emelni onnan. Egyedüli kutyaként, rutinos gazdi mellé adnánk szívünk szerint örökbe, de már egy ideiglenes befogadó is nagyon sokat lendítene az életén. Szobatiszta, alkalmazkodó, meghunyászkodó, rossz előéletből menekült, öt év körüli vizsla keverék szuka.

Az átmozgatás másik érintettje Csöpi lett, aki viszont így előrelépett, hiszen családi körülmények közé költözhetett, ami számára hatalmas örömöt jelentett. Ráadásul az egyik cserecsapattag mellé őt választottuk a Hard Dog Race 12 km-es távjára, így a felkészülést is megkezdhette.

Történtek szerencsére jó dolgok is. Kökényt egy család ideiglenesen befogadta. Szerencsére jól alakult a beilleszkedés, Kökény is nagyon örült az extra figyelemnek, amit így nem kell megosztania senkivel, úgyhogy nagyon drukkolunk, hogy visszavonhatatlan szerelem váljon belőle. De ha nem, akkor is hatalmas segítség, hogy Kökény nem panziós helyen, hanem átmeneti családban lehet.

Kettő gazdisunk is lett a héten. Purga, az Illatos útról kihozott orosz-európai lajka szuka egy többgyermekes családba költözött, ahol mindenkivel azonnal barátságot kötött, és ahol a számára szükséges aktív élet feltételei is biztosítottak lesznek. Purga hiába fajtatiszta, a lajkákat nem igazán ismerik az emberek, nagyon sokat ezért őt border collie keverékként azonosították az ahhoz kapcsolt aktivitási szinttel. A lajkák annak ellenére, hogy vadászkutyák, így tudnak pörögni, szeretnek mozogni is, nem kifejezetten magas energia szintű kutyák, akik minden órában tevékenykednek. Szerethető, barátságos, aktív társak, akikkel könnyű együttélni.

Zorba gazdisodásán nem lepődik meg talán senki, mert bár a fiatalúr nem problémamentes, de fiatal és fajtatiszta, ráadásul törpetacskó, így hónapok óta a legtöbb érdeklődőt generálta a hirdetése. Közülük választottuk ki azt a fiatal párt, akiket nem rettentett el, hogy Zorba fogai azért néha a kezükön csattantak...

Egy vidéki állatvédő szervezettől vettük át Bambát, a 9-10 éves kuvasz szukát. Előtte egyeztettünk, mivel kifejezetten barátságos, maximum félénk kutya elhelyezését mertük vállalni. Ez zárta ki nagyjából a kóbor, gyepmesteri telepeken várakozó kuvasz formák tucatjait, hiszen ott sokszor ilyen jellegű információ nem áll az emberk rendelkezésére. Egy menhely azonban, gondoltuk, más. Ők tudják, hogy egy-egy védencünk milyen karakter, így el is hittük, hogy Bamba félénk, de kedves. Bamba fuvarját egy hozzáértő személy bonyolította, befogóbottal tudta még szedálva is csak boxba tenni. Vártunk több napot, hogy hátha a fuvar okozta megrázkódtatástól van, de aztán be kellett látnunk: minket becsaptak. Bamba sem nem kedves, sem nem félénk. Domináns és agresszív. Ez pedig a mi képességeinket maximálisan meghaladja, ilyen kutyák rehabilitációjára jelen pillanatban nem vagyunk alkalmasak maximum tacskó formák esetében. Egy kuvaszéban határozottan nem. Jeleztük ezt az átadó szervezetnek, aki a kutya visszavételét ajánlotta fel. Ezt elfogadtuk. A többi meg már történelem, mert a kutya minden ellenére nálunk maradt. Egyelőre még próbáljuk feldolgozni azt, hogy ilyet valaki megenged magának ebben az amúgy is törékeny közösségi térben, ahol állatvédők egy-egy témában együtt kell, hogy dolgozzanak. Mi tőlük biztosan nem hozunk el több kutyát, senkit. Legalább ennyit megtanultunk, Bambához pedig külső trénert kell hívnunk, és kb. ezer évig finanszírozzuk majd a tartását örökbeadási hirdethetőség nélkül. Tudottan vesélyes, emberre agresszív kutyát ilyen állapotában nem helyeznénk ki sehová. Reméljük, hogy lesz majd idő, amikor mosolyogva olvassuk ezeket a sorokat, miközben Bamba osztja a puszikat... De addig helyt kell állnunk valahogy. Akármilyen nehéz is.